Téli szélvédőmosó betöltése, abroncs-csere, jégkaparó, gumiszőnyeg és más téli segédeszközök bekészítése a kocsiba – a legtöbb autósnak ezek jelentik az előkészületeket, de ennél azért többre van szükség, ha nem akarjuk, hogy váratlan meglepetések érjenek minket.
Jól tudják a villanyautósok, hogy számukra a tél a legnehezebb évszak, mert a fűtési kényszer miatt jobban merül az akkumulátor, és a töltése is lassabb. De egy hagyományos, belső égésű motorral szerelt autó áramforrása ugyanúgy veszít a teljesítményéből a hidegben, ráadásul többnyire váratlanul adja fel a harcot az elemekkel, jó eséllyel akkor, amikor épp sietnénk valahová.
Nem csak az alacsony hőmérséklet jelent kihívást az akkunak, hanem a sok fogyasztó,
a szinte állandóan bekapcsolt fényszóró, ülés és kormányfűtés, az utasteret fűtő ventilátor, a hátsó szélvédő páramentesítése, a ködlámpa vagy az éjszakai fagytól megdermedt motor indítása is.
Az tesz a legjobbat az akkumulátornak, ha folyamatosan magas töltöttségi szinten tartják, amihez persze szükség van jól működő generátorra és alkalomadtán egy-egy hosszabb útra is. Ezek hiányában érdemes néha rátölteni hálózatról működő töltővel, amit a legkönnyebb egy saját garázsban megtenni, de ha erre nincs mód, akkor ki kell szerelni és felvinni a lakásba az akkut. Előfordulhat, hogy a meleg szobában a csökkenő önkisülés miatt némileg magához tér az akkumulátor töltés nélkül is, és már le tud adni annyi áramot, ami egy indításhoz elég lehet.
Visszaszerelésnél ügyeljünk arra, hogy a kulcs ne az utastérben legyen, nehogy az ismét áram alá került autóban aktiválja magát a központi zár, és kizárjon minket. Ahogy a mobiltelefonoknál, az autóknál is jelentősen
károsodhat az akkumulátor ha hagyjuk teljesen lemerülni,
ilyenkor több dolgot tehetünk: feltölthetjük külső forrásból, vagy bebikázhatjuk egy másik autóról, esetleg erős power bankról, ún. „zsebbikáról" egy piros és egy fekete, krokodilvégű kábel segítségével.
Ha ezek sem segítenek, akkor venni kell egy új akkumulátort. Ehhez nem elég a régi tetejéről leolvasni a kapacitás értékeket, és tudni, hogy bal vagy jobb pozitívos-e a kialakítása, érdemes le is mérni a házát, és ezekkel az információkkal megérkezni az autósboltba. Manapság egyre több autóban működik fékenergia-visszatáplálás és start-stop rendszer, amely megálláskor leállítja a motort, hogy csökkentse a fogyasztást.
Az ilyen autók drágább, nagyobb terhelésre tervezett, üvegszálgyapottal ellátott EFB vagy AGM jelzésű akkumulátort igényelnek,
melyek kb. 270, illetve 360 ezer motorindításra vannak hitelesítve, ellentétben a kb. 30 ezerre képes normál, savas ólom akkukkal. EFB helyett lehet AGM-et használni, fordítva nem ajánlott, mert csökkenő élettartammal kell számolni.
A KRESZ szerint, aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles azt úgy tenni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. A nem minden autóban megtalálható első ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás, esetleg porfelhő esetén javítja az úttest megvilágítását, a KRESZ szerint ilyen körülmények esetén a távolsági fényszóró vagy a tompított fényszóró mellett vagy helyett is használható.
A minden autóban szériatartozéknak számító hátsó ködzárófény pedig arra való, hogy sűrű ködben az autónkat a mögöttünk jövők számára észlelhetővé tegye. Sajnos sokan elfelejtik a ködös szakaszok után lekapcsolni ezt a féklámpánál erősebb, vörös fényt az autójukon, ami nagyon zavaró lehet. Éppen ezért
a ködlámpák használatát ellenőrizheti a rendőrség,
és megbüntetheti azokat, akik szabálytalanul használják őket. Ez a közúti közlekedés szabályainak kisebb fokú megsértésének számít, és helyszíni vagy szabálysértési eljárásban lehet bírságolni érte. A normál fényszórók és hátsó lámpák állapotát is érdemes ellenőrizni a tél beköszöntével, és nemcsak az izzók működését, hanem a búrák homályosságát, épségét, tömítettségét is.
Szabálysértésnek minősül hóval, jéggel borított autóval útnak indulni, a rendőr ezért is megbírságolhat minket. Ha nem takarítottuk le megfelelően a szélvédőnket, és részeseivé válunk egy balesetnek, akkor gondatlanságnak minősülhet a lustaságunk, amit súlyosbító körülményként vesznek figyelembe a hatóságok. Ha pedig a csökkent látótér miatt mi okozunk balesetet, és emiatt valaki nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenved, abból büntetőeljárás indulhat. Nem elég a lámpák elől és a szélvédő szemünk előtti felületéről eltávolítani a havat, az összes ablakot le kell tisztítani, meg a motorháztetőt és a tetőt is, hogy a menetszél ne fújja le onnan.
Belül a párásodás akadályozza a kilátást, amit a klíma használatával a legkönnyebb megakadályozni, de már azzal is sokat tehetünk, ha szavasbőr párnával vagy egy tiszta ronggyal rendszeresen tisztára törüljük az ablakokat, mert a tiszta felületen nehezebben ül meg a kicsapódás. Azért is hasznos néha a hidegben is bekapcsolni a légkondiciálót, mert ezzel a rendszer gumi alkatrészeit is ápoljuk, ugyanis a csövekben keringő folyadék adja a kenést nekik.
Egy 2021-es felmérés szerint a hazai autósoknak csak a negyede tart hóláncot az autójában, seprűt és folyékony jégoldót viszont négyből három, jégkaparót pedig szinte minden autóban találni. Ezeken kívül a páramentesítő kendő vagy szarvasbőr párna és a takaró is fontos téli kellék, de szükség lehet bikakábelre és vontatókötélre is.
Aki igazán alapos, tartós, azonnal fogyasztható élelmiszert és italt is bepakol az autóba arra az esetre, ha az időjárás miatt az úton ragadna, de bármikor szükség lehet telefontöltőre és elemlámpára is. Jól jöhet a só, a homok és a lapát is, amivel a jéges is tapadást lehet nyerni. Elengedhetetlen tartozék a sárga, fényvisszaverő csíkokkal rendelkező láthatósági kabát vagy mellény, a kesztyűtartót pedig érdemes a nevének megfelelően használni.
A téli gumi száraz, hideg időben is jobb tapadást biztosít egy nyárinál, puhább keveréke ugyanis alacsony hőmérsékleten nem keményedik meg meg annyira, ráadásul tapadássegítő szilika-adalékot is tartalmaz, a lamellás szerkezete pedig könnyebben kapaszkodik meg az úfelületen, akár hóval borítotton is. Bár
Magyarországon nem kötelező a téli gumi használata
(egyes hegyi utakon azonban kötelezően előírhatják a hólánc használatát), nem árt tudni, hogy a biztosítók megtagadhatják egy töréskár megtérítését, ha nem az évszaknak megfelelő abroncs volt az autón. Sok országban, ahol kötelező a téli gumik használata (például Ausztriában), csak az M+S (Mud & Snow) jelzésű abroncsokat fogadják el.
Bár a rali-világbajnokság versenyzői gyakran tetetnek fel átlósan 2-2 különböző típusú abroncsot az autóikra, a KRESZ előíársa szerint azonos tengelyen azonos méretű, szerkezetű, teherbírású és mintázatú abroncsnak kell lennie. Nem tilos az egyik tengelyre téli, a másikra nyári gumikat tenni, de nem ajánlott. Ha csak a meghajtott tengelyre veszünk téli gumit, akkor az az indulást valóban megkönnyíti csúszós úton, ugyanakkor kanyarban vagy fékezés esetén a nyári gumival szerelt tengely váratlanul megcsúszhat, kitörhet.
A cikk folytatódik a második oldalon. Kattintson tovább!