Ahelyett, hogy csillapodna a SUV-őrület, egyre nagyobb szeletet szeretne mindenki a tortából. Egyelőre az eladási adatok azt igazolják, hogy a vevők keresik a városi terepjárókat, és a gyártók ki is szolgálják az igényeket. Nem új versenyző a műfajban a Peugeot, hagyományosan dupla nullás típusjelzéssel (például 3008) illeti emelt modelljeit, ám a 408-cal ismeretlen terepre merészkedik, és átformálná a trendeket. Persze franciákat sosem kellett félteni, ha meghökkentőt kell alkotni, akkor ők bátran belevágnak: ez esetben egy SUV-kupé szerű, de nem hórihorgas crossovert alkottak.
Nem olyan könnyű kibogozni, milyen műfajok keverednek benne (terepes beütésű ferdehátúnak is lehet tekinteni),
mindenesetre a kompakt szegmens felső polcára lehetne pozicionálni a 308-as család különleges tagjaként,
miközben méreteiben alig marad el a középkategóriás 508-astól. Kétségtelen, hogy a Peugeot 408 kifejezetten látványos és a többség számára vonzó jelenség, élőben még inkább, mint fotókon. A spanyolországi menetpróbán abszolút egyetértés alakult ki a magyar újságírócsapat tagjai között abban, hogy a dizájn jól sikerült, és újat hoz a mai autók felhozatalába.
Bárhová is nézünk a lemezruhán, mindenhol felfedezhetünk egy-egy finom részletet, mégis szép egységet alkot az egész – nem csoda, hogy állítólag hét évig dolgoztak rajta a tervezők. Élek, törések, hajlítások és ívek, a 408 szinten minden trükköt felvonultat, ezért az ember szeme hosszú percekig időzik minden felületen. Egyáltalán nem húzódik magasan a teteje, miközben a hasmagassága nagynak tűnik, így bár egyáltalán nem kicsi, könnyed és kecses. Míg a legtöbb SUV kupé nagyon tömör, tankszerű hátulról, itt ezt is elkerülték, alacsonyan van a csomagtérajtó spoilerszerű éle is.
Különleges részlet az első ajtókra felragasztott új Peugeot pajzs embléma, ilyen nem sok autón láthatunk (pl. Ferrarin). Még az alsó műanyag védőborítást is megbolondították kicsit, az i-re pedig a pontot a könnyűfém felnik teszik fel.
A feláras, 20 colos méretű kerekek műalkotásnak tűnnek, és előre sajnálja az ember a kátyús pesti utakon gyilkolni őket,
ideálisabbnak tűnik ide a 19-es felni. Rájátszanak az összhatásra a lámpák, amelyek a 308-asból érkeztek. Elöl nem hiányzik a LED-es kardfog menetfény, a nagyon vékony fényszórók szintén LED-esek, de opcióként mátrix verziókra is cserélhetjük őket.
Hátul pedig a ferde csíkokban világító, egyébként színtelen lámpák teszik hozzá a maguk részét a látványhoz, még ha maga a koncepció részben ismerősnek is tűnik a Stellantis másik újdonságáról, a nagyobb és inkább komfortra hangolt Citroën C5 X-ről. Egyszerűen nincs rossz szöge a 408-nak, mindenhonnan felismerhető és egyedi. Ráadásul a gyártó egy ideje nem a fehér színt adja alapáron, ami alól a 408 sem kivétel: bár az általunk kipróbált autó történetesen épp fehér volt, a felármentes alapszín egy gyönyörű zöldeskék metálszín, ami szebb, és még jobban kiemeli a karosszéria vonalait.
Belül kevésbé fogad meglepetés, legalábbis akkor, ha már ültünk az új 308-asban: a műszerfal ugyanis onnan lett átemelve, ami tökéletes döntés volt, mert méltó a külsőhöz. Amúgy már évek óta ismerjük magát az i-Cockpit elrendezést a Peugeot számos modelljéből. Az alapáron is digitális, a GT kivitel esetén 3D-s műszeregység ebben is magasan, a közvetlen látómezőnkben van, az apró, sportos kormány pedig szinte az ölünkben. Első alkalommal kísérleteznünk kell a megfelelő pozícióhoz, de a kormány és az ülés széles tartományban állítható, nálunk végül semmit sem takart ki a karima.
Maguk a fotelek a GT felszereltségű tesztautóban AGR Comfort minősítésűek, ami azonnal érződik is: nagyon kényelmesek, jó formázásúak és tartásúak, a vezetőé pedig elektromos, memóriás állítást, kihúzható combtámaszt, külön billenthető ülőlapot és deréktámaszt is kap.
Ez utóbbi az utasnak is jár az ülésfűtéssel együtt, mint ahogy a jó tapintású és igényes varrású bőrkárpit is,
ami jelen esetben izgalmas zöld színben pompázott – konzervatívabb ügyfelek választhatnak feketét is. Megnyerő a műszerfal minősége, sok felületet borít puha műanyag és varrott bőr, a kormány is remek fogású.
Örültünk annak, hogy a középkonzolon nincs zongoralakk, de teljesen azért nem maradt ki a 408-asból sem, igaz, a műszerfal és a középső kijelző kereteként kevésbé zavaró, és talán jobban bírja a majd strapát. Néhol előfordulnak kemény, kopogós műanyagok is, kevésbé frekventált helyen. Menet közben egy pisszenés se hallatszott a burkolatok felől, tehát az összeszerelés is méltó az autó kategóriájához, holott elvileg a vezetett példányok még előszériások voltak. Az illesztések, az ajtók csukódása mind kifogástalan, az első pillanattól érezzük, hogy nem egy olcsó kisautóval van dolgunk.
Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!