Sokan személyesnek vagy érzékenynek tekintik a használt autók lekérdezhető adatait (például óraállás, káresemények, szerviztörténet), pedig azok közérdeket védő információk – foglalt állást az utóbbi idők egyik vitatott kérdéséről Matas Buzelis, a carVertical kommunikációs vezetője. Pont ilyen szolgáltatást kínál – természetesen üzleti alapon – a Litvániában alapított cég, amely ma már 27 országban van jelen és évente több mint egymillió jármű előéletét ellenőrzi, ellenőrzött forrásaiból pedig olyan adatmennyiséghez jut, amiből kirajzolódnak Európa piaci trendjei, autóvásárlási szokásai.
Minket természetesen elsősorban a Magyarországra vonatkozó statisztikák érdekelnek, amelyek közül az első megvizsgált azt mutatja be, hogy nálunk a vásárlók közel fele (46,6 százalék) 4-6 évente cseréli le járművét, ez pedig magasabb a többi vizsgált ország (Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Csehország) átlagánál. A tulajdonosok negyede még gyakrabban (1-3 év), míg a tizede ritkábban (7-10 évente) ül másik kocsiba, sok a friss beszerzés, és mindössze 4,7 százalék azoknak az aránya, akik tíz évnél tovább megtartják a négykerekűt.
Ennek egyik fő oka a járműpark magas korában keresendő, ami a KSH utolsó adatai szerint átlagosan 15,4 év,
magyarul sokszor kényszer valamivel fiatalabbra váltani. Ezt tükrözi a vásárlásra fordított összeg is, amit a carVertical statisztikái az összehasonlíthatóság miatt forint helyett euróban adnak meg, és ez alapján egyértelmű, hogy nálunk a vevők zöme (43,2 százaléka) a 3000 euró alatti árkategóriából választ. A vásárlók bő ötöde a 3-5000 euró euró között keres, míg például Olaszországban az 5-1000 eurós kategória a legfelkapottabb, igaz, hozzánk hasonló vásárlóerejű a többi kelet-európai ország is.
Érdekes része a vizsgálatnak, hogy milyen összefüggés mutatható ki az autók értéke (kora) és a kilométerórák visszatekerése között. Úgy fest, hogy a legtöbb manipuláció a kiemelten drágán, 60 ezer eurónál többért kínált kocsinál figyelhető meg (16,6 százalék), de a skála másik végén, a nálunk népszerű 3000 euró alatti kategóriában is gyakori (13,0 százalék) jelenség, utóbbiaknál feltűnően gyakran érintettek a kilencvenes évek első felében gyártott modellek. Ezek az internet tömeges terjedése előtti időkből való, sokat látott kocsik a legtöbb esetben analóg kilométerszámlálósak.
Összességében a felmérés szerint a magyarországi autók 12,7 százaléka tekert órás, ami a teljes vizsgálatban 14. helyezést jelent, és nálunk a legalacsonyabb a sérülések kárértéke (2640 euró), ami összefügg a járműpark életkorával – az újabbakat drágább javítani. Fontos leszögezni, hogy a régebbi kocsiknál nem is állnak rendelkezésre adatok a karambolos javításokról, húsz évnyi merítés alapján a 2011-2015 évjáratú autóknál a legmagasabb a káresemények aránya. Átlagosan minden kocsin öt évente keletkezik valamilyen jelentősebb sérülés, a teljes autópark 55 százaléka károsodott már.
Mint Matas Buzelis hangsúlyozza, nem önmagában a korábbi sérülés a legfontosabb, hanem annak mértéke, illetve a javítás minősége, na meg a tény, hogy megpróbálják-e mindezt eltitkolni az eladók. Maga a rendszer éppen ezeket térképezi fel a biztosítási lekérdezésekkel, ráadásul
a használtautó-import magas aránya (52,6 százalék) miatt is komoly szerepe van a határon átívelő adatgyűjtésnek.
Mindezekkel együtt a vásárlók bizalmi indexe a régióban Románia után nálunk a legalacsonyabb, ezt a térképes ábra is jól mutatja; régiónkban az ár mellett az autók megbízhatósága a fő keresési szempont.
Várkonyi Gábor autópiaci szakértő így látja a helyzetet: „A kontroll, az elővigyázatosság alapfeltétele a vásárlásnak, és bizony a piac egészét nézve pesszimista kép sejlik fel, főleg, ami a szakszerűtlen karbantartási gyakorlatot, vagy az igénytelenül javított karambolos autókat illeti. Továbbra is jelen vannak a klasszikus csalások, és általánosan elmondható, hogy az olcsóbb, a piac zömét adó, tíz évnél öregebb autók esetében súlyos műszaki hiányosságok tapasztalhatóak a tranzakciók során." Van ugyan fejlődés, de az adatvédelemi szabályok fókuszában az eladók helyett a vevőnek kell állnia.
Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!