Hosszú távon tervez Győrben az Audi-vezér – interjú Michael Bremével

Fotó: Csapó Balázs
Vágólapra másolva!
Száz napja, február 1-jétől vette át Michael Breme az Audi Hungaria igazgatóságának elnöki pozícióját Alfons Dintnertől.
Vágólapra másolva!

Száz napja, február 1-jétől vette át Michael Breme az Audi Hungaria igazgatóságának elnöki pozícióját Alfons Dintnertől. Az új elnök már eddigi munkaköreiben is segítette a győri gyártó telephelyet, nagyban hozzájárult annak fejlődéséhez. A vállalat igazgatóságának elnökeként tovább erősíti a négykarikás vállalat stratégiai irányítását és ezzel Győr szerepét az Audi Konszern világszintű termelési hálózatában. A márka nemzetközi termelési hálózatában csaknem 30 éves tapasztalattal rendelkező vezetőt az elmúlt 100 nap tapasztalatairól és kihívásairól kérdeztük.

– Jó napot kívánok – köszöntött bennünket mosolygósan irodájában Michael Breme, majdhogynem hibátlan kiejtéssel, csupán egy halvány németes akcentussal. – Sokkal többet még nem tudok – köszönöm, kérem, egészségedre – az önök nyelvén, de nagyon szeretném megtanulni – folytatta immár németül. – Rendszeresen olvasok helyi és regionális lapokat, nagyon szeretném, ha a Kisalföldet is egyedül olvashatnám, bízom benne, hogy néhány év múlva ezt meg is tudom tenni. Emellett úgy gondolom, a megbecsülés egy fajtája, ha idegen országban dolgozik az ember, hogy megtanulja a helyi nyelvet. Műszaki ember lévén arra is nagyon büszke vagyok, hogy meg tudtam tanulni angolul. Spanyolul is beszélek kicsit, mivel latinul tanultam az iskolában, könnyebb volt, mint a magyar, amelynek nagyon kellemes a hangzása, de tudom, hogy nehéz lesz megtanulni.

Michael Breme élvezi a munkát Győrben, szabadabban irányítja a négykarikás vállalatot
Fotó: Csapó Balázs

– Azt olvastuk, nemcsak Győrben van árvízhelyzet, hanem Ingolstadtban is, ahol le is állt az Audi emiatt. Itt ez biztosan nem fordul elő, de okoz-e gondot a cégnek a szokatlan időjárás?
– Valóban, szokatlanul nagy kihívásokat jelent most Ingolstadtban az áradás, de magát a várost és a gyárat nem érintette, mert a Duna medre ott az átlagosnál sokkal mélyebb, viszont az azt tápláló folyók az Ingolstadtól délre fekvő vidéket elöntötték és pusztító károkat okoztak: a gátak átszakadtak és a kisebb települések víz alá kerültek, ami korábban még sosem történt meg. Az ottani gyárat abban a tekintetben érintette az árvíz, hogy az első napon két műszakot le kellett mondani azért, hogy a munkatársak a családjukkal lehessenek a nehéz időben. Szóval az ingolstadti gyár helyzete miatt nem kell aggódnom.

– Eltelt száz nap az érkezése óta, azt kapta, amire számított?
– Több mint 27 éve dolgozom az Audinál, és mivel az Audi Konszern nemzetközi szerszámgyárhálózatának a vezetője is voltam, a győri szerszámgyár korábbi létrehozásából szintén kivettem a részem. Hét év szerszámgyári munkát követően az AUDI AG gyártás- és gyártervezési vezetője lettem, és többek között az új győri járműgyár létrehozásában is részt vettem. Szóval a győri telephely nem volt ismeretlen, bár akkoriban még nem tudtam, hogy az akkori tervező munkám gyümölcsét, a győri gyár vezetését rám bízzák. De tudtam, hova jövök, mi vár rám, mert igazság szerint nem volt meglepetés számomra ez a kinevezés. Elődöm elődjével, Peter Kösslerrel egyeztettem erről korábban. Ő Ingolstadtban először a munkatársam, majd a főnököm is volt, jó kapcsolatot ápolunk. Ennél szebb feladatot nem is tudnék elképzelni magamnak. Amúgy is mindig szerettem Győrbe jönni, meleg szívvel fogadtak, és ez most sem volt másként. Úgy érzem, 57 évesen, egy kicsit távolabb a központtól, egy más országban, nagy szabadságfokokkal dolgozhatom. Az itteni kultúra és az emberek közötti személyes kapcsolatok fontossága különleges. Magyarországon a tényeken és a számokon túl fontos az emberek és a munkatársak megismerése is. Már az első két hét után úgy éreztem, mintha két éve itt lennék. Azonnal befogadott a közösség, kölcsönös a bizalom és a megbecsülés a munkatársak részéről is. Egyszóval: kitűnően érzem magam.

– A kemény bértárgyalásra is számított? Hiszen az éppen az érkezésekor zajlott.
– Valóban, azonnal belecsöppentem egy komoly kihívásba. A tárgyalásokat a személyügyért és szervezetért felelős igazgatótársam vezette, hisz ez egy klasszikus HR-feladat. Természetesen nekem is rálátásom volt a tárgyalásokra. Fontos volt számunkra, hogy a helyzetet közösen megértve, a vállalatunk hosszú távú versenyképességét megőrizve felelősségteljes egyezséget kössünk. Tisztában voltunk azzal, hogy most a következő 10 év irányait határozzuk meg. Egyértelmű, hogy a feladat közös, az pedig a szerepeinkből adódik, hogy vannak érdekellentétek, melyekben meg kell keresnünk – a jelenben és a jövőben is – az egyensúlyt, hiszen 12.000 munkavállalóért vagyunk felelősek. A megkötött bérmegállapodással biztosítani tudjuk a vállalat jövőképességét.

Fotó: Audi Hungaria

– Azt is tudta, hogy nemcsak az Audi, de az egész régió munkaadói és munkavállalói is árgus szemekkel figyelik a történéseket, mivel hosszú évek óta egyfajta hivatkozási pont a vállalat ezen a téren is?
– Az első pillanattól kezdve számomra egyértelmű volt, hogy mint nagyvállalat bérmegállapodásunk regionális szinten iránymutató, mely nagy felelősséggel jár. Ezzel kapcsolatosan hasonló a helyzet Ingolstadtban is. Fontos szem előtt tartanunk, hogy nagyvállalatként a kis- és középvállalatok nélkül nem tudnánk sikeresen működni, így figyelnünk kell arra, hogy ott is meglegyen a megfelelő munkaerő.

– A hosszú távú tervezést említette. Milyen tervek vannak az Audi Hungariánál?
– Most ugyan a következő öt évre koncentrálunk, azonban ennél jóval előrelátóbbnak kell lennünk. Egy járműmodell életciklusa hét év, most aktuálisan egy új márka új modelljére, a Cupra Terramarra és az Audi Q3 utódmodelljére készülünk fel. Négy-öt év múlva viszont már az lesz a kérdés, mi jön ezen modellek után. Erről mintegy 2–3 év múlva kell dönteni. Megpróbálunk legalább 10 éves időtávra előrelátni, még akkor is, ha a járműipari trendekre, piacokra vonatkozó előrejelzések sokkal bizonytalanabbak, mint 20 évvel vagy 10 évvel ezelőtt. Az autóipar sokkal gyorsabban változik, új versenytársak jelennek meg a piacon, átalakul a gyártás, megújul a formavilág, dizájn és új hajtásláncok érkeznek a palettára. Na és persze az elektromobilitás is folyamatosan fejlődik.

– Az Audi, illetve a VW Konszern mennyire elkötelezett az elektromos autózás mellett? Valóban ez a jövő, vagy a szintetikus üzemanyag és a hidrogénhajtás előtérbe kerülhet a jövőben?
– Első számú stratégiánk Győrben és az egész konszernnél az elektromobilitás. Ennek több logikus oka is van: egyrészt jogszabályi követelményeknek kell megfelelnünk, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése pedig csak elektromos autók gyártásával érhető el. Emellett a kínai piac központi jelentőségű számunkra, ezért élen kell járnunk az e-autógyártás területén, hiszen Kína is egyértelműen erre halad. Azok a hátrányok, amelyeket ezzel kapcsolatban emlegetnek – rövidebb hatótáv, hosszú töltési idő –, idővel elveszítik a jelentőségüket. Csak a saját példánk: egy kollégánk a legújabb A6 e-tron típussal jött Ingolstadtból Győrbe, több mint 90 kilométeres átlagsebességgel úgy, hogy az autót Ingolstadtban töltötte fel, és ez a töltés kitartott Győrig. A hidrogénhajtással nem tervezünk, bár egy ideig téma volt, hogy kis szériában foglalkozunk ezzel a technológiával, de végül elvetettük. Nagyobb járműveknél, buszoknál, teherautóknál talán érdemes ezzel foglalkozni, de személyautóknál egyértelműen nem. A szintetikus üzemanyag csak abból a szempontból lehet hangsúlyos, hogy a belső égésű motorok még jó ideig futnak majd az utakon, s ezek üzemanyagaként a szintetikus üzemanyag a jövőben alternatíva lehet, de a szintetikus üzemanyagok nem fogják hosszú távon megmenteni a belső égésű motorokat.

– Egyre szélesebb a paletta az Audi Hungariánál, arról is lehetett hallani, hogy a Cupra mellett Škoda modellek is készülnek majd Győrben. Van még hely más márkák modelljeinek gyártására?
– Az Audi Hungaria teljes kapacitással működik a jelenlegi modellek gyártásával, így újabb autómodellek termelésbe vétele középtávon nem várható. A motorgyárban a PPE, vagyis a nagyobb teljesítményű e-hajtás sorozatgyártása felfutóban van, és elnyertük a konszernen belül a kisebb teljesítményű MEBeco motorok gyártását is. Ezeket a konszern összes telephelyére szállítjuk majd, ezt kapják a kisebb Volkswagen modellek, de ilyen győri szívvel járnak majd az Audi, a Škoda és a SEAT márka kisebb modelljei is. Mindemellett továbbra is pályázunk újabb motortípusok gyártására. Meglehetősen nagy a verseny a konszernen belül, hogy hol készüljön majd a következő e-motor-család, az SSP-hajtás, amely hosszú távon akár le is válthatja a PPE- és a MEBeco-hajtásokat. Elkötelezett célunk, hogy az SSP egy részének gyártását is elnyerjük, így megőrizve a világ legnagyobb motorgyári pozícióját Győrben.
Bár a győri telephely alapterülete és infrastruktúrája lehetővé tenne további bővítést és fejlesztést, ez jelenleg nem számít prioritásnak. Tény ugyanakkor, hogy az elektromos hajtások előállítása kevésbé munkaigényes, a foglalkoztatás megőrzését az átképzésekben és átszervezésekben látjuk, hiszen az Audi Hungaria a konszernen belül más, fontos szolgáltatásokat is végez a többi gyár számára, és ezeket tovább szeretnénk bővíteni.

– Győrben az Audi nem pusztán munkahely, hanem a város és a régió életének szerves része, ami abban is megmutatkozik, hogy számos területen – kultúra, sport – kiemelt támogató. A társadalmi felelősségvállalás terén sem tervez változásokat?
– Olyat biztosan nem, hogy kevésbé támogassuk a város és a régió életét. Nem ezen a területen szeretnénk takarékoskodni. A jövőben is tervezzük támogatni a helyi sport és a kultúra képviselőit: a győri kézilabdás lányokat, a parasportolókat, a Győri Balettet és a Győri Filharmonikus Zenekart, valamint természetesen az Audi-iskolát. Sőt, tovább bővítettük társadalmi szerepvállalásunkat nemrég az országos sportszövetségeknél is, a kosárlabda, a röplabda és a jégkorong területén.

Fotó: Csapó Balázs

– Nyilván Audival jár, de van-e kedvenc autója? Úgy hallottuk, a veterán járművek nagy rajongója is. Mi a legbecsesebb darabja?
– Nekem mindig az a kedvenc autóm, amelyikkel éppen járok. Négy elektromos modell után most egy 8 hengeres motorral szerelt SQ 8-as Audit vezetek, mégpedig nagy élvezettel. De ősztől ismét visszatérek az elektromos hajtáshoz, egy Q6 e-tron lesz hű társam az utakon. Ami a veterán autókat illeti, nos, valóban nagy szerelem. Mérnökként még a karbantartásukat sem bízom szerelőre. Az egyik legféltettebb darab az egykori ikonikus Audi 200-as egy példánya, annak egy Audi-dizájner által készített rajza minden irodám falára kikerült, így Győrbe is.
Amúgy ezen a téren nyitott vagyok más autómárkák termékeire is, van a gyűjteményemben egy 53 éves Citroën, mégpedig Maserati-motorral, amely 1971-ben a világ leggyorsabb elsőkerék-meghajtású autója volt. Megvan még életem első autója, egy Renault R4-es. Ennek érdekes a története. Kénytelen voltam ugyanis eladni még fiatalkoromban, az esküvőmre készülve, de nagyon fájt érte a szívem. Annál nagyobb volt az öröm, amikor a feleségemtől nászajándékba visszakaptam. Megkereste ugyanis a vevőt, és visszavásárolta nekem. Azóta is ott van a garázsban, és ott is lesz mindig. Persze használom is őket, amikor ezekben ülök, olyan, mintha időutazáson vennék részt, újra 18 évesnek érzem magam, közben pedig a régi kazettáimat hallgatom.
Nagy öröm számomra, hogy magyarokkal dolgozhatom. Örömmel veszem fel a piros kabátot és ülök be közéjük, legyen szó vállalatunk étterméről vagy egy megbeszélésről.

A magyar ízeket is kedveli
– Viszontlátásra – búcsúzott Michael Breme, magyarul, hozzátéve, nem csak a magyar szavakat, a magyar ételeket is próbálgatja már, és mint mondta, túlságosan is finomak, így vigyáznia kell, nehogy gyorsan felszaladjon néhány pluszkiló. – Nagyon szeretem a fűszeres, csípősebb ételeket, ezek jellemzőek a magyar konyhára, a halászlét is kipróbáltam már. Módjával, de a finom borokat is szívesen kóstolgatom, ezen a téren is vannak jó tapasztalataim, és nagyon várom, hogy kipróbáljam a helyi különlegességeket.

 

Névjegy


Michael Breme 1967-ben született. Mérnök végzettségű, a németországi Aachenben a Rajna-Vesztfáliai Műszaki Egyetemen (RWTH Aachen) végzett. Anyagtudományi tanulmányait követően gyártástervezőként kezdte meg szakmai karrierjét az AUDI AG Karosszéria Alváz/Struktúratervezés és Külföldi Gyártó Telephelyek területén. 2009-től az Audi szerszámgyárának vezetője volt, és ő felelt az Ingolstadtban, Neckarsulmban és Győrben működő szerszámgyárakért, valamint Martorellben az Audi Tooling Barcelona és Pekingben az Audi Tooling Peking gyártó telephelyekért. 2016-ban az AUDI AG gyártás- és gyártervezésének vezetője lett. 2024. február 1-jétől az Audi Hungaria ­igaz­gatósági elnöke. Nős, két gyermek édesapja. Hobbija a veterán autók. 

 

Simon Roberta / kisalfold.hu
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!