Nem csak pihenés, de a munkaidő kiterjesztése is célja az önvezető technológia erőltetésének

Az automatizált vezetéssel felszabaduló időtartamot nem feltétlenül pihenéssel töltik az emberek, van akinek ez csak a munkavégzés megnyújtását jelenti.

Nagy kérdés, hogy mi lesz azzal az idővel, amelyet manapság a munkahelyre autózással töltenek az emberek. Az idealizált kommunikációban a filmnézés, játék szerepel a legtöbbször, a Bosch által vezetett németországi kutatás alapján az emberek arra számítanak, hogy munkavégzéssel is foglalkoznak majd helyváltoztatás közben. Az még megválaszolatlan, hogy ez beleszámít-e majd a napi 8 órás munkaidőbe, vagy netán azon felüli időtartamot jelent. Azért végezték a kutatást, hogy kiderítsék, a jövőben milyen elvárásokhoz igazodó autóbelsőt kell majd készíteni, és így beszállítóként milyen rendszereket fejlesztését kell már ma elkezdeni.

Fotó: Bosch

Az autógyártókból, autóipari beszállítókból és tudományos intézetek szakembereiből álló munkacsoport három és fél éven keresztül vizsgálta, mit várnak a felhasználók a jövő járműveitől, amelyek már nagyobb távolságokat is automatizáltan tehetnek meg. A kutatók interjúk, megfigyelések és tanulmányok segítségével azt térképezték fel, hogyan töltenék idejüket a személyautók és haszonjárművek hivatásos és privát vezetői, ha nem kellene aktívan a volán mögött ülniük, hanem egyszerűen utasként vehetnének részt a közlekedésben. A vezető nélküli, automatizált haszonjárművek várhatóan a logisztikai szektorban is jelentős változásokat generálnak.

Fotó: Bosch

Jelentős időt fordítottak például annak a vizsgálatára, hogy milyen gyorsan veheti vissza alvás után a vezető a jármű feletti irányítást, illetve milyen tényezők befolyásolják ezt. Az is kiderült, ha a vezető korábban már pihentetőbb üléspozíciót vett fel, a kijelzőtől és a kezelőelemektől mért távolsága további meghatározó tényezőnek számít abból a szempontból, hogy a jármű feletti manuális irányítás visszaállítása mennyi időt vesz igénybe. A vizsgálatok szerint a résztvevők nagy részének az alvási fázist követő 60 másodperc már elegendő lehet erre. Ám a tanulmányok a vezetési teljesítményben mutatkozó hiányosságokat is feltártak, valamint a szubjektív közérzet romlását is kimutatták az irányítás visszavételét követően. A kutatók így arra a következtetésre jutottak, hogy a járműnek jó előre fel kell ébresztenie a felhasználót, hogy elegendő ideje maradjon az ébredésre, vezetési pozíciója felvételére és a megfelelő reakcióra. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a technika megfelelően felmérhesse a bennülők állapotát, érzékelve, hogy alszanak-e éppen vagy ébren vannak és készen állnak a volán átvételére.

Fotó: Bosch

A projekt során azt is elemezték a kutatók, hogy az egyes utazásokra jellemző szituációkat figyelembe véve milyen színvilág, anyagválasztás, dizájn, illetve világítási sémák és kezelőelemek lennének alkalmasak a jövőbeni belső tér-architektúrákhoz és formatervekhez. Az is egyértelművé vált, hogy a jövőben is különböző biztonsági és műszaki követelmények korlátozzák a felhasználók kívánságait. Balesetbiztonsági okokból, illetve a korlátozottan rendelkezésre álló hely következtében továbbra is – és még a nagyméretű járművekben is – kihívást jelenthetnek olyan megoldások, mint például az akár vezetés közben is elforgatható ülések. Összességében azonban arra a következtetésre jutottak a szakértők, hogy a jövő járművei eddig soha nem látott lehetőségeket tárnak fel, nem csupán az autógyártók és az autóipari beszállítók, hanem olyan szolgáltatók előtt is, akik eddig alig foglalkoztak járművekkel. „Projektünk innovációk széles skálája előtt nyitotta meg a kapukat. Meggyőződésünk, hogy így szerzett ismereteink nagyban hozzájárulnak annak alakításához, hogyan tapasztalhatják majd meg az emberek a jövő egyéni mobilitását” – tette hozzá Michael Schulz, a Bosch projektvezetője.