A fényszórók belső peremén elhelyezett, banán formájú menetfényekről éjjel-nappal könnyen lehetett azonosítani a Kia Sportage szabadidő-autót, a modellfrissítéssel azonban búcsúzunk ettől a jellegzetes formaelemtől. Az aktuális márkaarculathoz igazodik a kompakt SUV, egy kicsit egyenesebbek a vonalak, nagyobb lett a hűtőrács, amelynek két oldalán függőlegesen rendezték el a lámpákat, a menetfény pedig furcsa kérdőjelként kanyarog ezek mellett. A felniket leszámítva nem változott sokat az oldalsó kialakítás, a hátsó részen is nagyítóval kell keresni a változásokat – egyelőre a hosszú karosszériával rendelkező globális modellről vannak képek, a rövid európai karosszéria változásait még nem ismerjük.
Az utastérben is visszafogottabb lett a megjelenés, immár nem trapéz- hanem téglalap alakú a műszerfalon nagy méretű képernyőket magába foglaló felső panel, a szellőzőnyílásokat egy sorba rendezték, egyébként megtartották az eddig használt gombsort középen és az ülések közötti konzol kialakítása se változott. Dél-Koreában akár kék/fehér belsővel is elérhető már a típus, egyelőre nincs információ arról, eljut-e hozzánk ez a hangulat. A B oszlopnál, a tűzfalnál és az ajtókban módosították a hangszigetelést, ezért csendesebb lett a beltér, a módosított lengéscsillapítók jóvoltából a felfüggesztés irányából is kevesebb vibráció jut el az utastérbe.
Hazájában 3 erőforrással kínálják a felfrissített Kia Sportage-et, az alapmotor az 1,6-os turbó (180 LE), amit a 2,0 literes, LPG-vel üzemelő szívómotor követ (146 LE), a csúcsot az 1,6-os turbómotort használó öntöltő hibrid változat jelenti (180 LE benzinmotor és 65 LE villanymotor, rendszerteljesítmény-adatot nem közöltek). Az autógázos változat kivételével egyszerű opció az összkerékhajtás. Az elektrifikációt nélkülöző motoroknál a 7 fokozatú duplakuplungos helyett már 8 fokozatú automatikus váltót adnak, az öntöltő hibridnél maradt a 6 fokozatú duplakuplungos váltó, ennél a változatnál a kormány mögötti kapcsolófülekkel már a fékenergia-visszatermelés mértéke állítható.