Két keréken Teheránban

A teheráni pakisztáni követségről gyalog indultunk hazafelé. Az út nem tűnik többnek húszperces sétánál, de az arab betűs utcanevek között hamar eltévedünk. Mindegy, mentünk az orrunk után, amikor két korunkbeli motorossal találkoztunk. A következő negyedóra fergetegesen alakult.http://videa.hu/flvplayer.swf?v=B6u9s8tfPMBsuaDW

Az előbbi kis történet extázisában folytattuk utunk az ismeretlen városrészben. Próbáltam kitalálni, hol járunk. Térképpel a kezemben egy autójában ülő katonát szólítotam meg. Mondta, hogy szálljunk be. Elvitt minket, csak éppen nem arra, mint amire számítottunk. Egy katonai objektum mellett tett ki, ahol három civil ruhás rendőr azonnal ránk állt, kérdezték, mit csinálunk ott. Mondtam, hogy semmit, csak eltévedtünk, és egyébként is egy kollégája hozott ide minket. Az összes fényképezőt, kamerát és telefont átnézték, míg elkísértek minket a legközelebbi metróállomásig. Mindent megtudtak az otthoni életünkről is. Mikor elváltak útjaink, nem találtuk az imént készített felvételeket. Még jó, hogy van egy informatikus a csapatban.