Indul a tavaszi zsongás!

Bő két hét, és végre ezt a telet is a hátunk mögött tudhatjuk. Ilyenkor szokás előjönni az összes közhellyel és népi bölcseséggel - hosszabbak lesznek a nappalok, fagyosszentek, hogy a bizonyos barlangi medvét már ne is említsük - , de ha sikerül egy kicsit lerázni magunkról a hideg évszak miatt ránk telepedett általános rosszkedvet, rájövünk, hogy végeredményben a tavasz is egy olyan dolog, aminek lehet örülni.

Persze gondolom, hogy nem feltétlenül a virágok szárba szökkenése, a bimbódzó természet édeskés illata vagy a vándormadak megérkezése fog lázba hozni. Ne feledd azonban, hogy eljön majd az az idő is, amikor az Őszi Napsugár Nyugdíjasotthon kerevetén üldögélve még a természet ébredésének is örülni fogunk. Vagy főleg annak. Addig is lássuk címszavakban, hogy mit kínál az idei tavasz.

Nem lehet eléggé lelkesedni a tényért, hogy kis hazánk végre olyan ország lett, ahol kifejezetten közkedvelt dolog szabadban tölteni a pulóveres tavaszi - és később a fülledt nyári - estéket. Bizony, ha nem is egészen két hét múlva, de lassan újranyitja kapuit a Szimpla, a Pardon, újra végig lehet majd gyalogolni a poros földúton a West Balkán felé, és autócsodákban minden bizonnyal idén sem lesz hiány a Riovagy a Partside előtt. Tavaly - mint az elmúlt néhány évben mindig - már temettük a Ráczkertet, de ezidáig még érintetlennek tűnik a Tabán. Szóval nem elképzelhetetlen, hogy idén - persze utoljára - még alkalmunk nyílik megmártózni a budai, kispolgári sörözés örömeiben. Itt van persze a Romkert is, a városban az egyetlen hely, ahol ajándék gyanánt holdfényt kapsz a poharadba. Tulajdonképpen mindegy is, hogy hova mész, a műanyag pohár kellemes érintése, a Toi-Toi vécék utánozhatatlan illatelegye mindenhova elkísér, és pont az első tavaszi hónapok azok, amikor ezeknek az apró dolgoknak még lehet örülni úgy, hogy ne az elviselhetetlen tömegen vagy a szeptemberi iskolakezdésen morfondíroznánk.

Tavasszal nyit a Vidámpark, ami önmagában nem egy katarzis, de ha évek óta nem voltál, egy szombati napodat színessé tudja tenni. Mellette közvetlenül az Állatkert. Ez egy vicces dolog, mert soha nem hinném el, hogy felnőtt- vagy akár kamaszfejjel felemelő érzés lehet zsiráfokat nézegetni vagy megsimogatni a jávorszarvas orrát. Pedig az.

Amolyan urbánbölcsesség, hogy ha melegszik az idő, az milyen jó, mert a lányokon egyre kevesebb a ruha. Ez a tény számomra egy rossz napot még soha nem tett elviselhetőbbé - lehet, hogy bennem van a hiba -, de ha mást nem, valamelyik buliból hazafelé jövet biztosan el tudsz majd csevegni a taxissal a lányokról, meg a rövid szoknyákról.

Március közepén indul a Száguldó Cirkusz Zsoltival, lesz Tavaszi Fesztivál, tavaszi fáradtság és C-vitamin-kúra, szóval csupa-csupa boldog dolog. Valójában pedig az utcát járva azon gondolkodunk majd, hogy mennyire érthetetlen és természetellenes dolog sapkát venni, sálat kötni.