Balázs Ervin

Genetikailag módosított szervezetek - tények, remények, fikció?

A genetikailag módosított szervezetek, közülük is különösen a növények társadalmi fogadtatása szélsőségek között mozog a teljes elutasítástól és a betiltásukra tett javaslatoktól kezdve a korlátozás nélküli felhasználás szorgalmazásáig. A molekuláris biológia eszköztárának felhasználása a növénynemesítésben látványos eredményeket ért el, és az úgynevezett géntechnológiai úton előállított növények termesztése egy évtized alatt elérte a 91 millió hektárt világszerte. Lesz-e ezeknek a precíziós növényeknek szerepe a világ élelmezésében, rejt-e kockázatot a környezetre és az ember egészségére a technológia széleskörű elterjedése?

I. Az európai ebédlőasztal
A genetikailag módosított növények kérdése mindnyájunkat foglalkoztat. A média is állandóan napirenden tartja és sokszor szenzációhajhász módon tárgyalja a témát. A genetikai módosításnak a nemesítés sok évszázados története volt az előfutára, s mind élelmezési, mind környezetvédelmi szempontból erős érvek szólnak mellette.

II. A molekuláris biológia felfedezéseinek felhasználása a növénynemesítésben
A múlt század második felének biológiai felfedezései, a molekuláris biológia forradalma nem kerülte el a növénynemesítést sem. A hagyományos nemesítés új eszközzel bővült. Lehetővé vált az egyes tulajdonságokat meghatározó genetikai anyagnak, a géneknek az izolálása, azonosítása és beépítése más élőlénybe. Ezzel kezdetét vette a genetikailag módosított élőlények korszaka.

III. A tudomány művelőinek felelősége
A kutatók már a molekuláris biológia első eredményeinek birtokában arra kérték a politikusokat, hogy hozzanak jogszabályokat a génmódosítással kapcsolatban. A szabályozás megszületéséig saját kísérleteikre is moratóriumot rendeltek el.

IV. A leggyakrabban felmerülő aggodalmak
A kutatók és számos környezet- és egészségvédelemmel foglakozó civil szervezet különböző aggályokat vetnek fel, kérdéseket fogalmaznak meg a technológiával kapcsolatosan, ami természetszerűleg jelentősen befolyásolja a társadalom fogadókészségét.

V. A kockázat
A génmódosított növények termesztése nem okoz nagyobb környezeti és egészségi kockázatot, mint bármely hagyományos termesztésű növény. Sőt inkább kisebb kockázattal járnak, mivel esetükben tudjuk, hogy mely tulajdonságokat visszük át, ellentétben a hagyományos nemesítéssel, ahol a keresztezések során számos nem kívánt tulajdonságot is átviszünk.

Tovább