Minden újságban arról olvashatunk, hogy hogyan kell egészségesen étkezni és táplálkozni, illetve a bioélelmiszerekről - akkor miért van szükség a genetikailag módosított élelmiszerekre?
Sok mindenről olvashatunk az újságokban, így a kérdésben megfogalmazottakról is. A bioélelmiszer semmiben nem egészségesebb, mint a hagyományos termesztésű vagy netán a genetikailag módosított növényből származó élelmiszer. Lehet, hogy a biotermesztésben más és kevesebb vegyszert használnak fel, mint a hagyományos termesztés esetében, ugyanakkor a más jellegű, természetes gombatoxinokból és antibiotikumokból több lehet a biotermékekben - éppen a kémiai védekezés hiánya miatt.
Milyen hatással van szervezetünkre az ilyen élelmiszerek fogyasztása hosszabb távon? (Hegedűs Alexandra)
Jelenlegi ismereteink szerint - a több mint tíz éves amerikai és nemzetközi termesztési és felhasználási adatok alapján - semmilyen káros hatással nincsenek. Gondoljon arra is, hogy például mi a kivit csak pár évtizede fogyasztjuk, még sincs senkiben sem ellenérzés. (Azzal együtt, hogy tudunk a kivi allergén hatásáról).
A múltban a termés egy részét vetőmagként használtak a következő szezonokban. Igaz, hogy a génmódosított vetőmag termésének magva nem használható ugyanígy? Kinek az érdeke a génmódosított vetőmagvak előállítása? (Hegedűs Alexandra)
A jelenlegi kereskedelmi forgalomban lévő GM növények mind hibridek, így azoknak mindig meg kell venni a vetőmagját ugyanúgy, mint a hagyományos nemesítéssel előállított hibrid növényeknél. A nem hibrid növények esetében a gazdálkodó minden évben saját maga megtermelheti, félreteheti a következő évi vetőmagot, de ehhez nagy szakértelem és gyakorlat szükséges, mivel idővel a fajta értéke csökkeni fog. Ezt kerülik ki a vetőmag-előállító cégek, vállalkozások, melyek az úgynevezett elit vetőmagot állítják elő, aminek az életképessége, genetikai stabilitása garantált.
A GM vetőmag előállítása elvileg mindenki érdeke, csak mindenkinek másféle érdeke fűződik hozzá. A vetőmagot előállító vállalat, gazdálkodó olcsóban és biztonságosabban termelhet, a fogyasztó pedig kevesebb növényvédő szer felhasználásának van kitéve közvetve és közvetlenül. Hiszen egyfelől a növényben még kisebb valószínűséggel fordul elő növényvédőszer-maradvány, másfelől a természetbe kevesebb növényvédő szer jut ki, ami környezetbarátabb mezőgazdaságot biztosít.