Besznyák István

Az emlődaganatok diagnózisa és kezelése

I. Az emlődaganatok patológiája

Kiindulásképpen elkerülhetetlen, hogy meghatározzuk, mit is kell daganaton érteni. Évszázadokon át így jelölték mindazt a duzzanatot, amelyet az emberi szervezetben az ún. normál viszonyoktól eltérő esetekben lehetett észlelni. Így összemosódott a gyulladásos folyamat, fejlődési rendellenesség okozta duzzanat, tályog, sarjadzás és más terime nagyobbodások. A növényi sejtek, majd az állati és emberi szervezet sejtjeinek felfedezése az 1800-as évek második felében hozzásegítette elődeinket ahhoz a felismeréshez, hogy a szervezet sejtjeinek osztódási zavara, korlátozatlan szaporodása okozta terime nagyobbodás különleges jelenség. Az így létrejövő (tehát nem fertőzésre, külső erőszak hatására) keletkező sejtszaporodást nevezzük valódi daganatnak, tumor neoplasmának. Ennek számos változata létezik, az előadás csak az emlőben előforduló daganatokkal foglalkozik.

A daganatos betegségekkel foglalkozó tudomány, az onkológia jelentős fejlődése és haladása ellenére még ma is nehéz helyzetben van, amikor az emlődaganatok kialakulásának okairól kérdezik. Őszintén be kell vallanunk, hogy bár könyvtárnyi szakirodalom számol be azokról a tényezőkről, jelenségekről, amelyek az emlődaganatok létrejöttében szerepet játszhatnak, keletkezésünk pontos okát nem tudjuk.

A daganatok alapvetően két nagy csoportra oszthatók: jóindulatú és rosszindulatú daganatokra. Míg az előbbinél a sejtek szaporodása egy bizonyos pontjon túl nem folytatódik, a folyamat megáll, addig az utóbbiaknál a sejtek osztódása, burjánzása, szaporodása öntörvényűen halad, környezetére helyi hatást fejt ki (ez általában hátrányos), sejtjei tovaterjedve más szervekbe juthatnak el, és ún. áttéteket képezve a beteg súlyos állapotához, eredményes kezelés nélkül halálához vezetnek.

Napjaink különböző vizsgáló módszerei segítségével e két csoport a szakember számára mindig elkülöníthető (igaz, olykor nem kis nehézséget jelent ez a feladat), noha tudjuk, hogy lehetséges az átmenet a jóindulatú daganatokból a rosszindulatúakba. A daganat klinikai megjelenése, a különféle diagnosztikus módszerek és a vizsgáló orvos tapasztalata alapján ezt az elkülönítést az esetek döntő többségében meg tudjuk tenni. A pontos kórismézés gyakorlatilag a kórszövettani vizsgálatok különféle értékes módszerein alapul. A mindennapok klinikai gyakorlatában az emlődaganatban szenvedő beteg kezelésének alapját minden esetben ez képezi.

A jóindulatú emlőelváltozásokat (daganatok és nem daganatok) 5 nagy csoportra osztjuk, ezeken belül mintegy 30 féle kórfolyamatot különítünk el. Közülük számos semmiféle daganatos átalakulás veszélyét nem jelenti, mások - ha ritkán is - átalakulhatnak, rosszindulatú daganat fejlődhet ki belőlük.

1. ábra