A szívinfarktus három fő oka

A magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a dohányzás egymás hatásait felerősítve vezetnek szívinfarktushoz. Elmagyarázzuk, mi történik ilyenkor az erekben.

A szívinfarktus három klasszikus fő oka a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a dohányzás. Leegyszerűsítve e három faktor úgy okoz infarktust, hogy a dohányzás felsérti az érfalat, a magas vérnyomás pedig benyomja az érfalba a koleszterint a nagy nyomás révén, ráadásul a sérült érfalban könnyebben rakódik le a koleszterin.

„Ezek a lerakódások aztán kétféle módon okozhatnak bajt. Egyrészt eltömöszölik a szívkoszorúereket. Korábban az orvosok azt feltételezték, hogy infarktus akkor keletkezik, amikor egy 70-80 százalékban eltömött ér jelenléte enyhe véralvadással társul, és az ér elzáródik. Az elmúlt két évtized boncolásai azonban nem támasztották alá ezt a teóriát, ugyanis az infarktusban elhunytak nagyobb részénél nem találtak ilyen előrehaladott szűkületeket. A mai tudásunk szerint inkább az történik, hogy a koleszterinből és mészből álló lerakódások (plakkok) különböző hatásokra, például vérnyomás emelkedésre megrepednek, felszabadulnak, és a rájuk rakódó vérlemezkékkel egy vérrögöt alkotnak, amely elzárja az eret egy ponton. Tulajdonképpen ugyanaz az eredmény alakul ki, mintha egy ér 90 százalékban beszűkült volna. Ilyenkor a vér nem tud tovább áramolni, és azokon a területeken, ahol a vérellátás elakad, az alatta lévő szívizom elhal. Ezt hívják szívinfarktusnak” – mondja dr. Pados Gyula, a Szent Imre Kórház lipidológusa.

A három fő terület, ahol a koleszterin lerakódik az erekben

Három kiemelt terület van az érrendszerben, ahova a koleszterin lerakódik: a szívkoszorúerek, az agyi erek és a perifériás végtagok erei. Ráadásul ezekben sem egyenletesen rakódik le, hanem vannak bizonyos helyek, ahol nagyobb a hajlam a plakk-kialakulásra: például a szívkoszorúerekben a nyomásviszonyok miatt azok a kiemelt területek, ahol az erek kanyarodnak.

Látható, hogy a vérnyomás vagy a magas koleszterinszint kölcsönösen hat egymásra, ezért az egyes orvostársaságok is igyekeznek közösen célértékeket meghatározni. „Két éve tartottuk az ötödik szív- és érrendszeri konszenzus konferenciát, ahol 17 orvosi társaság ült össze, és próbált egységes álláspontot kialakítani arról, hogy mi legyen a normál vérnyomás-célérték, a vércukor-célérték, és mi legyen a koleszterinajánlás egészséges embernél, illetve olyannál, aki már cukorbeteg, vagy magas a vérnyomása. Azaz próbálunk ma már olyan koleszterin-célértékeket meghatározni, amelyek az egyén globális rizikóját is figyelembe veszik” – mondja dr. Pados Gyula.

Például magas vérnyomásban, cukorbetegségben nem szenvedők számára az összkoleszterinszint-ajánlás, hogy ne haladja meg az 5,0 mmol/litert (LDL-koleszterin esetében a 3,0 mmol/l-t).

Akkor azonban, ha az illető cukorbeteg, ajánlott, hogy az éhomi vércukra 6,0 mmol/liter alatt legyen, vérnyomása ne legyen magasabb 130/80-nál, az összkoleszterinszint-célérték pedig 4,5 mmol/liter (LDL-koleszterinszint esetében 2,5 mmol/liter).

Ha a cukorbetegség mellett az illető még valamilyen szív- és érrendszeri betegségben is szenved, a koleszterin-célérték 3,5 mmol/literre módosul.