Vérvétel helyett a pelenkákat is nézhetik a babáknál

A csecsemők hormonszintjeiről mostanáig meglepően keveset sikerült megtudni, az újszülöttekből történő ismételt vérvétel ugyanis etikai és gyakorlati problémákat is felvet. Egy új kutatás a babák pelenkáinak begyűjtésével hidalta át ezt a problémát: a székletben mérhető hormonszint megfeleltethető a vérben mérhető hormonszinteknek, így a vér, a nyál és a vizelet mellett a pelenkagyűjtés is alkalmas a hormonvizsgálatokra.

Az Emory Egyetem kutatói egy igen pontos, műszeres beavatkozást nem igénylő módszert dolgoztak ki a csecsemők ösztrogénszintjének mérésére. Az emberszabású majmoknál már kipróbált módszer mindössze a babák pelenkáinak begyűjtését igényli. Az ösztrogénszint meghatározása azért fontos a csecsemőknél, mert ezek a hormonok fontos szerepet játszanak a korai testi és szellemi fejlődésben, valamint a későbbi nemi érésben is. (Erről itt olvashatnak bővebben: A csecsemő fejlődése az első életévben).

A szakemberek eddig meglepően keveset tudtak a csecsemők ösztrogénszintjeiről. A korábbi emberi vizsgálatokban kizárólag a vér, a vizelet és a nyál hormonszintjeit vizsgálták, az új adatok ezzel szemben a pamutpelenkákból gyűjtött székletmintákból származnak. Ezzel a módszerrel a székletben lévő ösztradiol szintjét mérik, ami az ösztrogén egyik származéka. Az ösztradiol szerepe jól ismert a test és az agy születés utáni fejlődésében és a gyermekek viselkedésformáinak változásaiban.

A korábbi vizsgálatok alapján már ismert volt, hogy a székletben és a vérszérumban található ösztradiol mennyisége szigorú párhuzamosságot mutat: az emberi újszülöttek és a felnőttek székletében lévő szteroidhormonok mennyiségét összehasonlítva ugyanolyan átfedő mintázatot kapunk, mint az újszülöttek és a felnőttek vérszérumában lévő hormonszinteket vizsgálva. Ez teszi lehetővé, hogy a pelenkákat is fel lehessen használni a hormonszintek elemzésére. (Az ösztrogén és az ösztradiol egyaránt szteroidszármazékok; a hormonok anyai szervezetben betöltött szerepéről itt található részletes információ).

A kutatás során 32 újszülöttet - 15 kisfiút és 17 kislányt - vizsgáltak, 7 napos és 15 hónapos koruk között. A csecsemők szülei 24 órán keresztül gyűjtötték gyermekük használt pelenkáit: ezeket zacskókba tették és hűtve tárolták. A pelenkák tartalmát a begyűjtéstől számítva legkésőbb egy éven belül analizálták. Az új mérések az eddigieknél sokkal pontosabb adatokat szolgáltattak, hiszen az eddig kutatások csak a vizsgált hormonszint-tartományokat adták meg. A hormonszint-változások tendenciájáról vagy az eltérő hormonszintek fizikai fejlődésre és viselkedésre gyakorolt hatásairól eddig szinte semmit sem sikerült kideríteni - írja az egyetem beszámolója.

"A pelenkákra kidolgozott új mintavételi módszer sokak számára feleslegesnek és furcsának tűnhet. Erre azonban mégis szükség van, mert jelenleg nagyon keveset tudunk a korai fejlődési szakaszban lejátszódó hormonális változásokról. A közeljövőben viszont már pontosan tanulmányozható lesz, hogy a különféle ösztrogénszármazékok hogyan hatnak a szaporító szervrendszer hosszú távú fejlődésére, a nemre jellemző viselkedésformák kifejlődésére, valamint az értelmi fejlődésre" - mondta Sara Berga, az Emory egyetem vezető professzora.

Az utóbbi években egyre több aggódó hangot hallani a kívülről bevitt ösztrogének egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Az ösztrogének és származékaik egyaránt megtalálhatóak a szójában, egyes gyümölcsökben és zöldségekben, valamint a műanyagokban és a háztartási eszközökben. "Ezek a legelső adatok az újszülöttek székletének ösztrogénszintjeiről, és ezzel a korai fejlődés vizsgálatában is egy fontos új eszközhöz jutottunk. A pelenkáknak nem vagyunk szűkében, a székletminták pedig rendszeresen és könnyen begyűjthetők. A jövőben így hosszabb távon is fel lehet majd térképezni a székletbeli ösztrogénszintek és az élettani adatok közötti összefüggéseket, ráadásul mindezt vérvétel nélkül" - mondta Michelle Lampl, a tanulmány egyik szerzője.

A tanulmány a Frontiers in Systems Biology legutóbbi számában jelent meg.

Kapcsolódó cikkeink:

A kívülről bevitt ösztrogénszármazékok nemcsak a kisbabákra, hanem már a magzatokra is kimutatható hatást gyakorolhatnak. Egy egereken végzett korábbi tanulmány alapján az anyai étrend az ösztrogénszármazékok hatását is befolyásolja. Ennek az lehet az egyik következménye, hogy a magzati fejlődés során a nőstény utódokat a hímeknél érzékenyebben érintik majd azok a mesterséges kémiai vegyületek, amelyek az ösztrogén hatását utánozzák, felborítva ezzel a hormonháztartást. Bővebben: Az anyák étrendje befolyásolja a magzat génjeit.

A biszfenol-A a másik olyan vegyület, amely a szervezetbe kívülről bejutva káros hatást gyakorol a kisbabákra. Az Európai Bizottság emiatt úgy döntött, hogy 2011 közepéig az unió országaiból el kell tűnnie a mérgező vegyületet tartalmazó cumisüvegeknek. Bővebben: Betiltják a veszélyes cumisüvegeket 2011-ben az Európai Unióban.

* * *

A családtervezéstől a baba megszületéséig (x)

A Születéskönyvben dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Családtervezési és Nőgyógyászati Osztályának szakmai vezetője vezeti végig az olvasót a családtervezéstől egészen a születésig. A könyv azért készült el, mert a kismamák közül sokan túlzott aggodalommal tekintenek a babavárás időszakára. Bár az interneten ma már elvileg minden információ megtalálható, mégis sok hamis tévhit és félinformáció kering a különféle fórumokon és netes oldalakon.

Aki viszont végigolvassa a könyvet, nem marad tanácstalan a babavárás alatti történésekkel kapcsolatban. A szuleteskonyv.hu honlapon további információk és néhány könyvfejezet is olvasható, és ugyanitt meg is rendelhető a könyv.