A női mell egy egész életen át készül a szoptatásra. A mell mirigyes állománya úgy néz ki, mint egy szőlőfürt. A "szemek" a tejtermelésért felelős sejteket tartalmazó alveolusok, a "szárak" pedig a tejcsatornák, melyek a mellbimbóban végződnek. A születéskor még csak a bimbóudvar alatti területen található meg a mirigyállomány, majd a pubertás idején indulnak növekedésnek a tejcsatornák.
A menstruációs ciklussal összhangban a női emlő szerkezetében is ciklikus változások zajlanak. A tejcsatornák az ösztrogén hatására enyhén kitágulnak és megnagyobbodnak. A tüszőrepedést követően, a progeszteron hatására pedig megnő a zsíros kötőszövet mennyisége is, ami az emlő állományának nagyobb részét alkotja. Ezek a változások a mellek enyhe megnagyobbodását, érzékenységét, mellfeszülést okozhatnak minden menstruációs ciklus során. Az emlő mirigyes állományának növekedése is folytatódhat minden egyes ciklus alatt.
A terhesség első jele sokaknál a mellbimbók érzékenysége
A tejtermelésért felelős sejtek főleg a terhesség alatt fejlődnek ki, ilyenkor nő a zsírállomány mennyisége is és így további növekedés is lehetővé válik.
Sokan a terhesség egyik első jeleként érzékelik a mellfeszülést és az érzékeny mellbimbókat. Aki már nem az első gyermekét várja, és a terhesség alatt szoptat, az a terhesség első 3 hónapjában tapasztalhatja, hogy némileg csökken a tej mennyisége. Majd a 12-16. terhességi hetet követően, amikor a méhlepény fokozatosan átveszi a sárgatest szerepét, és egyre több hormont termel, drasztikusan csökken a tej mennyisége.
A terhesség 4-6. hónapjában a mellek már teljesen felkészültek arra, hogy az újszülöttet anyatejjel lássák el. Ekkor már megjelenik az előtej vagy más néven kolosztrum, ami a szülést követően a baba első tápláléka lesz.
A szülés után 30-40 órával indul be a tejtermelés, de mire az anya ezt érzékeli, azaz bekövetkezik az ún. tejbelövellés, addig 50-72 óra (2-4 nap) is eltelhet. Addig sem kell azonban aggódni, mert az egészséges csecsemő megfelelő tartalékokkal jön a világra, és elegendő folyadékhoz és tápanyaghoz jut a kolosztrumból.
Érdemes szoptatási tanácsadóhoz fordulni
"Sokszor elgondolkodom rajta, miért van mostanában ez a pánik a szoptatás körül. Talán azért, mert a kismamák kicsit elveszettnek érzik magukat a sokszor egymásnak ellentmondó információ között." - osztotta meg gondolatait egy kismama. "Én elmentem egy helyi szoptatást támogató csoportba, ahol szoptatási tanácsadó is segíti az összejöveteleket. Kicsit más színben látom most a helyzetet. Fontos, hogy a megfelelő információkhoz hozzá tudjon jutni a kismama és a szoptatással kapcsolatban én itt tudtam meg a legtöbbet. De nem csak ez a lényeg. A személyes tapasztalatai, élményei mindenkinek mások, ami mindenkiben közös volt, akár 3 hónapig, akár 3 évig szoptatta a babáját, hogy az akkori lehetőségeihez képest mindent megtett a szoptatás sikeréért. Azt hiszem, én sem tehetek többet, begyűjtök minden információt, így ha mégis bármi gond lenne, tudok hova fordulni."
Magyarországon a védőnőkön és a gyermekorvosokon kívül más szakemberek is rendelkezésre állnak a szoptató anyák támogatására. A naprakész szakmai tudáson felül sokat nyom a latban a személyes szoptatási tapasztalat, illetve a szoptató anyákkal végzett többéves munka tapasztalatai. Ha az anyának kétségei vannak, bizonytalan vagy valami problémája akad a szoptatás körül, érdemes egy La Leche Liga vezetőhöz vagy egy nemzetközi vizsgával rendelkező szoptatási szaktanácsadóhoz (IBCLC) fordulni, és kikérni a tanácsát.
Milyen tényezők befolyásolják a szoptatás sikerét?
A szülést követően minél hamarabb lehetővé kell tenni, hogy a csecsemő hozzáférjen a mellhez. Ez ideális esetben azt jelenti, hogy a születést követően az újszülöttet rögtön az anya hasára helyezik. Nincs szükség az újszülött azonnali lemosására sem, mert a bőrén lévő magzatvíz illata, ami hasonlít a mellbimbó mirigyei által termelt illatanyagokhoz, segíti a babát, hogy ösztönös képességei birtokában felkússzon az anya melléhez és elkezdjen szopni.
Azoknál a baba-mama pároknál, akiknél biztosítják az élet első két órájában a közvetlen bőrkontaktust, sokkal ritkábban merülnek fel szoptatási nehézségek a későbbiekben. A születést követő korai bőrkontaktus stabilizálja a baba szívverését, légzését és hőmérsékletét is. Csökkenti a születéssel együtt járó stresszt, mind a baba, mind a mama esetében. A bőrkontaktusnak különösen nagy jelentősége van koraszülött babák esetében.
A szoptatás szempontjából az első napokban fontos a gyakori és rendszeres mellretevés és a hatékony szoptatási technika kialakítása, ez segíti a tejtermelés beindulását . Sem a szoptatás gyakoriságára, sem a hosszára nincs meghatározott recept, minden anya-baba pár más, saját igényekkel és szükségletekkel. Sok kórházban lehetőség van arra, hogy a baba folyamatosan az édesanyja mellett legyen, ami megkönnyíti a ráhangolódást és kedvező a szoptatás alakulása szempontjából.
A baba életének első heteiben általában kerülendő kell mindenféle pótlás, legyen az cukros víz vagy tápszert, amennyiben annak nincs orvosi indoka. A cumi és cumisüveg használata sem javasolt. Így a baba a mellen tanulja meg a helyes szopási technikát, ezzel elkerülhető a fájó mellbimbó, és a baba is elegendő tejhez juthat.
Milyen szoptatási tanácsadót válasszunk? "A nemzetközi vizsgával rendelkező szoptatási szaktanácsadói szakma (IBCLC) a La Leche Ligából (LLL) nőtt ki. Azonos szemléletre és tudományos háttérre épül a tudásuk. Az LLL szoptatási tanácsadóknak biztosan van saját szoptatási tapasztalatuk is, az IBCLC laktációs szaktanácsadók esetében ez nem előírás. Az LLL tanácsadók kiváló kommunikációs és empátiás készséggel rendelkeznek, melyről még a képzésük elindulása előtt számot kell adniuk. Szerencsére ezekkel a képességekkel a magyar IBCLC-k többsége is rendelkezik. Mind az LLL tanácsadóknak, mind az IBCLC szaktanácsadóknak kötelező részt venniük az éves továbbképzéseken és tudásukat naprakészen tartani" - mondja Rózsa Ibolya, a Szoptatásért Magyar Egyesület Laktációs Szaktanácsadók Magyarországi csoportjának vezetője és a La Leche Liga Magyarország elnökhelyettese. |