A nők biológiai óráját elsősorban azzal kapcsolatban szokás emlegetni, hogy a petesejtek száma az életkorral csökken. Sokáig úgy gondolták, hogy emlősökben a petesejt-képzés az embrionális fejlődés során lezárul, vagyis a petefészekben a születéskor van jelen a legtöbb petesejt, ezután már nem keletkeznek újak (viszont minden ciklusban távozik egy). Ma már azonban meggyőző bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a petefészekben lévő őssejtek termékeny korban is osztódnak, új petesejtekkel gyarapítva az állományt - állapították meg a legújabb kutatásokat a PLoS Genetics legfrissebb számában áttekintő amerikai és brit kutatók.
Korábbi vizsgálatokban felnőtt nőstények - halak, egerek és emberek - petefészkében is kimutattak petesejt-képzésre alkalmas őssejteket. Ám csak a közelmúltban derült ki izraeli kutatók vizsgálatából, hogy a szervezet él is az őssejtek adta lehetőséggel: a Weizmann Kutatóintézet munkatársai ugyanis megállapították, hogy a felnőtt nőstények petefészkében található petesejt-termelő őssejtek nem egyidőben keletkeztek.
A petesejtek olyan csírasejtekből jönnek létre, amelyek kilépnek a testi sejtekre jellemző (úgynevezett mitotikus) osztódási ciklusból, és a továbbiakban már csak az ivarsejtekre jellemző osztódási módra, a meiózisra képesek, amelynek során genetikai állományuk megfeleződik. (Ez teszi lehetővé, hogy a két ivarsejt egyesülésével egy teljes génállományú sejt jöjjön létre.)
Az izraeli kutatócsoport kidolgozott egy módszert, amellyel kiszámítható, hogy egy-egy petesejttermelő őssejt hány mitotikus osztódási cikluson ment át, mielőtt petesejtté alakult volna. A számítás alapja az volt, hogy hány másolási hiba következett be egy bizonyos, sok ismétlődő szekvenciát tartalmazó genomszakaszban (az ismétlődő szakaszok sejtosztódákor viszonylag gyakran hibásan másolódnak).
Ha a hagyományos elmélet igaz, és a petesejttermelő őssejtek minden mitotikus osztódása a születés előtt zajlik, akkor felnőtt egyedekben a lezajlott osztódások számának minden ilyen őssejtben azonosnak kellett volna lennie. A kutatók azonban azt találták, hogy minél öregebb nőstényt vizsgáltak, annál több osztódáson voltak túl a petesejttermelő őssejtek.
További érdekes megfigyelés, hogy ha fiatal egerek egyik petefészkét eltávolították, a másik petefészekben két hónappal később több osztódáson voltak túl a petesejttermelő őssejtek, mint az azonos életkorú kontroll állatokban, vagyis beindult egy kompenzáló mechanizmus a kieső petesejtállomány pótlására.
Bár ezeket a vizsgálatokat egerekben végezték, más kutatásokban termékeny korú nőkben is kimutattak petesejttermelő őssejteket, amelyek kísérletes körülmények között rávehetők a petesejtképzésre.
Azt egyelőre csak remélni lehet, hogy az új felfedezések segíthetik új módszerek kidolgozását a női meddőség kezelésére. Az azonban egyre biztosabbnak tűnik, hogy a nők biológiai órája mégsem ketyeg olyan könyörtelenül, mint korábban hitték.
***
Cikkajánló |
A családtervezéstől a baba megszületéséig (x) A Születéskönyvben dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Családtervezési és Nőgyógyászati Osztályának szakmai vezetője kalauzolja végig az olvasót a családtervezéstől egészen a születésig. A könyv azért készült el, mert a kismamák közül sokan túlzott aggodalommal tekintenek a babavárás időszakára. Bár az interneten ma már elvileg minden információ megtalálható, mégis sok tévhit és félinformáció kering a különféle fórumokon és netes oldalakon. |