Az antibiotikumok újabb veszélyét tárták fel

A születés utáni első 5 hónapban antibiotikummal kezelt csecsemőkből nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos kisgyerek - állítják egy nagy mintaszámú vizsgálat eredményei alapján amerikai kutatók.

A New York-i Egyetem orvosi karának kutatói az International Journal of Obesity szaklapban közzétett tanulmányukban 11 532, 1991 és 1992 közt született brit gyerek adatait dolgozták fel, akik egy hosszú távú követéses vizsgálatban vettek részt. A vizsgálat során három időszak adatait elemezték: a születés utáni első 5 hónap, a 6. és 14. hónap közti időszak, illetve a 15. és 23. hónap közti időszak adatait vizsgálták. A testtömeget öt különböző időpontban mérték: 6 hetes, 10, 20 és 38 hónapos, illetve 7 éves korban.

A kutatók azt találták, hogy a születés utáni első 5 hónap során antibiotikumot kapott gyerekek átlagosan nagyobb súlyúak voltak a magasságukhoz viszonyítva, mint azok, akik nem kaptak ilyen kezelést, függetlenül az étrendjüktől, a fizikai aktivitásuktól és a szülők testsúlyától. A 10. és 20. hónap közötti időszakban ez még csak kismértékű növekedést jelentett, ám 38 hónapos korukra a csecsemőként antibiotikummal kezelt gyerekek már 22 százalékkal nagyobb eséllyel voltak túlsúlyosak, mint nem kezelt kortársaik.

Úgy tűnik, hogy sokat számít a kezelés időzítése: azok a gyerekek, akik 6 és 14 hónapos koruk közt kaptak antibiotikumot, nem voltak számottevően kövérebbek, mint azok, akiket ugyanebben az időszakban nem kezeltek.

A bélbaktériumoknak szerepük van a kalória hasznosításában

A bélbaktériumoknak fontos szerepük van abban, hogy hogyan hasznosítjuk a kalóriákat, ezért elképzelhető, hogy az antibiotikum-kezelés olyan módon zavarja meg a bélflóra összetételét, hogy az az elhízásnak kedvez. Az állattartással foglalkozók körében régóta ismert, hogy antibiotikum-kezeléssel nagyobb súlyú tehenek "állíthatók elő". A kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy vizsgálatuk alapján nem lehet egyértelmű ok-okozati kapcsolatot megállapítani a csecsemőkori antibiotikum-kezelés és a túlsúlyosság között.

Az utóbbi években egyre több aggály merült fel az antibiotikumok túlzott használatával kapcsolatban, különösen a gyerekek körében. Az emberi szervezetben élő mikrobák - amelyek száma legalább tízszerese a saját sejtjeink számának - korábbi vizsgálatai arra utalnak, hogy a mikroba-közösség változásainak szerepe van az elhízásban, a gyulladásos bélbetegségben, az asztmában és más betegségekben, de ezt még egyik esetben sem sikerült egyértelműen bizonyítani.