A Plymouth Egyetemen végzett vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a kisgyerekek meglepő módon fogékonyabbak a helyi nyelvjárásra, amelyet például a helyi bölcsődében vagy játszóházban hallanak, mint arra, amit otthon a családjuk beszél - még akkor is, ha ezek nagymértékben különböznek egymástól.
Dr. Caroline Floccia, az egyetem pszichológus kutatója és a kutatás vezetője szerint általában azt feltételezik, hogy a kisgyerekek az első nyelvi szerkezeteket és a kiejtést a szüleiktől lesik el. Ám ez a kutatás azt mutatja, hogy a tágabb szociális környezet sokkal fontosabb lehet, mint az emberek gondolják, már egészen fiatal korban.
Korábbi vizsgálatok során kimutatták, hogy ötéves korukra a gyerekek nagyobb eséllyel beszélnek azzal az akcentussal, amivel az óvodában vagy iskolában találkoznak, mint amit otthon hallanak. Ez az első alkalom, hogy ezt sokkal kisebb gyerekeknél is sikerült kimutatni - mondja Floccia.
A vizsgálatot az amerikai egyetem babakutató laboratóriumában végezték, amelynek adatbázisa közel 3000, a plymouthi régióban élő gyerek adatait tartalmazza, és ahol már számos kutatást végeztek a gyerekek személyiségfejlődésével kapcsolatban. A mostani vizsgálathoz 20 hónapos kisgyerekeknek ismerős tárgyak képeit mutatták, és EEG (elektroenkefalográfia) segítségével vizsgálták a tárgy neve által kiváltott agyi választ, miközben azt vagy a helyiekre, vagy a gyerek családjára jellemző akcentussal felolvasták.
A résztvevő gyerekek közt olyan is volt, akinek a szülei is a helyi dialektust beszélték, és olyan is, ahol a családtagok ettől eltérőt használtak. Az EEG-eredmények azt mutatták, hogy a helyi közösség akcentusa minden esetben nagyobb választ váltott ki, mint a szülőkre jellemző.
Dr Floccia szerint bár a csecsemők az idejük nagy részét a szüleikkel töltik, úgy tűnik, hogy ezen a téren jobban befolyásolja őket az olyan környezet, ahol más gyerekek is vannak.