Miben jók a fiúk már az anyaméhben?

Foetus in the womb, computer artwork.

Ultrahangfelvételek bizonyítják, hogy már a méhben markáns különbségek vannak a fiú és a lány magzatok agyszerkezetében, és a később is fennmaradó eltérések hátterében hormonális hatások állnak. Miért nagyobb a fiúk, férfiak agya, mit tesz a tesztoszteron a magzati aggyal, és miért érdeklődik egy kisfiú ösztönösen jobban a tűzoltóautók, mint a babák iránt?

Gyakorló szülők előtt nem ismeretlen, hogy hiába van egy kislánynak traktorja, tűzoltóautója, szívesebben játszik a rózsaszín pónikkal. Vagy hiába ad a szülő babákat is a fiúgyermek kezébe, ő nagy valószínűséggel inkább autókat és mozdonyokat fog tologatni. Azaz nemcsak nevelés következménye, hanem biológiai, agyi alapjai is vannak annak, hogy a lányok inkább babáznak, a fiúk meg autóznak. A különbözőségek pedig már a magzati korban elkezdenek kialakulni.

A fiú újszülött tesztoszteronszintje olyan magas, mint egy 25 éves férfié

Régről ismert, hogy a lányok és a fiúk agyszerkezete már a születéskor eltér, és hogy a különbözőség életünk végéig megmarad. Azt azonban, hogy ezek az agyi különbségek már a terhesség elején, a 8. héttől elkezdenek kialakulni, csak az elmúlt évek ultrahangos vizsgálatai bizonyították. Az eltérő agyfejlődésért pedig elsősorban a tesztoszteron hormon a felelős.

Az amerikai Maryland Egyetem kutatása szerint a fiú magzatok a méhben igazi kis „tesztoszterontermelő gépek”: egy újszülött fiú tesztoszteronszintje megegyezik egy 25 éves felnőtt férfi tesztoszteronszintjével. A születés után 3-6 hónappal azonban ez a tesztoszteronszint lecsökken, hozzávetőlegesen a lányok tesztoszteronszintjével lesz egyenlő, majd a pubertás idején újra megugrik.

Számítógépes illusztráció Forrás: Origo

A lány magzatoknál szintén termelődik tesztoszteron, de közel sem annyi, mint a fiúknál. A londoni City Egyetem pszichológusainak kutatása szerint a várandósság 34–41. hetében a fiú magzatok tesztoszteronszintje hozzávetőlegesen tízszerese a lányokénak. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a lány magzatokban ösztrogén hormon is termelődik, ám ennek az eddigi kutatások szerint az agyfejlődésre nincs markáns hatása – szemben a tesztoszteronnal. Azaz, a lányoknak olyan agyszerkezetük van, mint a fiúknak lenne, ha a tesztoszteron hormon nem alakítaná át.

Mit tesz a tesztoszteron az aggyal?

A hormonális különbségeknek köszönhetően a két nem agyszerkezete, agytömege eltér. A legszembetűnőbb eltérés a két agyféltekét összekötő kérgestestben figyelhető meg: ez a nőknél sokkal kiterjedtebb, ami egyes kutatók szerint lehetővé teszi, hogy a bal és jobb agyféltekéjük közötti kapcsolat intenzívebb, a problémákat összetettebben tudják kezelni. Például a beszéd, a beszédértés jellemzően a racionálisnak nevezett bal agyféltekéhez köthető: egy történet hallgatása során a férfiaknál és a nőknél is a bal agyfélteke az aktív. A kutatások szerint azonban a nőknél az érzelmek feldolgozásáért felelős jobb agyfélteke is aktiválódik. Ily módon egy nő kommunikációs képességei kifinomultabbak: míg a férfi általában beszélgetés során „csak” információkat szerez, a nő egy történet hallgatásakor az érzelmi oldalt is átéli, együtt érez, kapcsolódik a másik emberrel.

A kutatások azt is feltárták már, hogy azoknál a fiúknál, akiknél a magzati tesztoszteronszint az átlagnál magasabb, 2-3-szor gyakrabban fordul elő, hogy késik a beszédfejlődés.

Ugyancsak hormonális hatással magyarázható, hogy a sok hasonlóság mellett vannak területek, amely a két nem agyában eltérő mértékben kiterjedt, azaz eltérő az idegsejtek változatossága, illetve a köztük lévő kapcsolatok száma. Ez eredményezi például azt, hogy a két nem másképp, más agyi területekkel tájékozódik: a nőknél jellemzően a nagyagykéreg, a férfiaknál viszont egy egészen más agyterület: a bal hippokampusz aktiválódik. Ennek eredményeképpen a nők általában domborzati tárgyak alapján tájékozódnak – a templomnál menj egyenesen, majd a posta mellett balra –, a férfiak viszont sokszor égtájak szerint: indulj el délnek, majd a kereszteződésben fordulj keletnek.

Gyerekek esetében megfigyelték, hogy a pubertás korig a lányok beszéd és finommotoros képességei felülmúlják a fiúkét, azaz az ezekért felelős agyterületek előbb érnek be náluk: a finommotoros képességekben akár hat év előnye is lehet egy 12 éves lánynak egy azonos korú fiúval szemben. Matematikai, különösen geometriai feladatok terén viszont egy átlagos 12 éves lány csak egy 8 éves fiú szintjén van.

Természetesen egyedi különbségek vannak: van olyan lány, aki kiemelkedő matematikából, és van olyan fiú, aki rendkívül empatikusan kommunikál. A fiatal agy ugyanis rendkívül plasztikus, a gyermeket ért hatások számottevően formálják.

Eltérések azonban a két nem agyszerkezetében felnőtt korban is vannak. Hogy mást ne említsünk, megmarad a férfi és nő agy tömege közötti különbség: a férfiak agya ugyanis hozzávetőlegesen 10 százalékkal nagyobb. Ennek oka egyelőre nem tisztázott, igaz azonban,hogy ha az agytömeget a testtömeghez viszonyítjuk, a különbség már arányaiban elenyésző, lévén a férfiak testtömege jellemzően nagyobb, mint a nőké.

Kapcsolódó rendellenességek

Bár az alábbi betegségek okai a mai napig nem százszázalékosan tisztázottak, sok kutató a tesztoszteron hormon hatásával is összefüggésbe hozza, hogy bizonyos idegrendszeri megbetegedések arányában jelentős különbség mutatkozik a két nem között. A férfiak körében például jóval gyakoribb az autizmus, a dadogás, a diszlexia, az afázia vagy a skizofrénia, míg a nőkre inkább a pszichés-hangulati (anorexia, bulimia, depresszió) betegségek jellemzőek.