Betiltják a veszélyes cumisüvegeket 2011-ben az Európai Unióban

Miközben egy újabb tanulmány látott napvilágot a biszfenol-A immunrendszerre gyakorolt káros hatásáról, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2011 közepéig az unió országaiból el kell tűnnie a mérgező vegyületet tartalmazó cumisüvegeknek.

A bizottság döntését megelőzve Dánia már márciusban betiltotta a biszfenol-A (BpA) alkalmazását cumisüvegekben, és júniusban így döntött Franciaország is. Európán kívül Kanadában és az Egyesült Államok több államában sem lehet BpA-t tartalmazó műanyag cumisüvegeket vásárolni.

A hormonháztartást felborító vegyület

Az elmúlt évtizedekben több mint 130 tanulmány született, amely a polikarbonát alapú műanyagokban adalékként alkalmazott biszfenol-A veszélyeire mutat rá. Itthon leginkább műanyag cumisüvegekben, ásványvizes műanyag flakonokban és élelmiszertároló dobozokban fordul elő. De megtalálható dobozos italokban és a konzervek belső burkolatában is.

A kutatások szerint a műanyagokból kioldódó biszfenol-A már alacsony koncentrációban is összefüggésbe hozható daganatos betegségekkel, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegségekkel, hormonális és idegrendszeri zavarokkal, de találtak kapcsolatot a BpA és az elhízás, a meddőség és a korai nemi érés között is.

Csak az elmúlt három hónapban két, nagy visszhangot kiváltó, a BpA veszélyeire rámutató tanulmány került nyilvánosságra. Az egyikben francia kutatók azt bizonyítják, hogy nem csak a műanyagpalackokban, hanem a vásárláskor kapott blokkok hőpapírjából is a szervezetünkbe juthat a biszfenol-A, méghozzá a bőrünkön keresztül.

A másik kutatás azt igazolta, hogy a vegyület mindennapos kitettség esetén egyértelműen károsítja a férfiak hímivarsejtjeinek mozgékonyságát, és csökkenti a spermiumok mennyiségét.

Hogyan minimalizálható a biszfenol-A bevitele?

A mérgező vegyület kioldódását a műanyag palackokból, edényekből elősegíti a magas hőmérséklet, az erősen savanyú vagy lúgos pH és a hosszú ideig tartó tárolás. A polikarbonátból készült edényekbe és üvegekbe emiatt nem javasolt forró ételt vagy italt beletölteni. Az új eredmények alapján pedig már az is javasolható, hogy mossunk kezet a vásárláskor kapott blokk kézbevétele után.

Az, hogy egy műanyag palackban van-e BpA, a flakon alján található, háromszög alakú jelölésből derül ki. Ha a háromszögben a 7-es szám van, akkor nagy valószínűséggel biszfenol-A is található a műanyagban.

Triklozán: egy másik elterjedt hormonzavaró vegyület

Az amerikai Michigan Egyetem Közegészségügyi Intézete napokban megjelent tanulmányában a biszfenol-A mellett egy másik hormonháztartást megzavaró vegyület, a triklozán immunrendszerre gyakorolt hatását is vizsgálta. A triklozán az antibakteriális szappanok, fogkrémek, tisztítószerek gyakori összetevője.

A kutatásban az immunrendszer válaszképességét két, különálló vizsgálattal mérték: egyrészt megállapították, hogy a résztvevők rendelkeznek-e allergia vagy szénanátha diagnózissal, másrészt megvizsgálták a herpeszvírusok közé tartozó cytomegalovírus elleni antitestek mennyiségét. A résztvevők szervezetében a biszfenol-A-t és a triklozánt a vizeletből mutatták ki.

A michigani kutatás talán legnagyobb visszhangot kiváltó megállapítása, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen használnak triklozán tartalmú antibakteriális tisztálkodószereket, nagyobb valószínűséggel szenvednek különféle allergiákban.

Az eredmények megerősítik az ún. "higiénia hipotézist", amely szerint nagyon tiszta és higiénikus környezetben a gyermeknek nincs módja találkozni azokkal a mikroorganizmusokkal, amelyek szükségesek az immunrendszere "edzéséhez". Mivel a legtöbb baktériumölő háztartási szerben található triklozán, a vegyületnek kulcsszerepe lehet abban, hogy egyes gyerekeknek gyengébb az immunrendszere.

A kutatás másik fontos eredménye, hogy a számos állatkísérlet után végre sikerült a biszfenol-A emberi immunrendszerre gyakorolt hatását is kimutatni.

Felnőtt korban veszélyesebb a biszfenol-A-nak való kitettség

A Michigan Egyetem kutatói azt találták, hogy azoknál a 18 év feletti résztvevőknél, akiknek a szervezetében magasabb volt a biszfenol-A szint, a cytomegalovírus-antitestek száma szintén magasabb volt - ami ebben az esetben a védekező rendszer tökéletlenségére utal.

A vizsgálat ugyancsak érdekes megállapítása, hogy a biszfenol-A-nak való kitettség hatása függ az életkortól. 18 éveseknél, illetve a náluk idősebbeknél a magasabb BpA szint a cytomegalovírus-antitestek nagyobb szérumkoncentrációjával járt együtt. 18 évnél fiatalabbak esetében viszont ez a kapcsolat fordított volt. Úgy tűnik tehát, hogy a mérgező vegyületnek való kitettség ideje és hossza befolyásolja az immunrendszer válaszát.

A következő lépésben a kutatók a BpA-nak és a triklozánnak való kitettség immunrendszerre gyakorolt hatását hosszú távon kívánják vizsgálni, illetve kutatják, hogy a két vegyület és az allergiás betegségek, valamint az immunrendszer válasza között felállítható-e okozati kapcsolat.