A prosztata megnagyobbodása és a prosztatagyulladás

A prosztata megnagyobbodása az 50 év feletti férfiakban gyakori jelenség, melynek oka nem teljesen tisztázott, de kialakulásában az életkorral járó hormonális változások bizonyosan szerepet játszanak. Előfordulása 50 éves kor felett rohamosan nő, 80 évesek körében már a 80%-ot is elérheti. Idejében végzett szűrővizsgálat esetén a folyamat jól kontrollálható, az esetleges rosszindulatú daganat idejében felismerhető és sikeresen kezelhető. A prosztata-gyulladásnak akut és krónikus fajtája létezik. Mindkét esetben sürgős orvosi ellátásra van szükség a szövődmények elkerülése végett.

A prosztata, magyarul dülmirigy a férfi kismedencében elhelyezkedő, gesztenye alakú szerv, melyen keresztülhalad a húgycső felső szakasza. A prosztata simaizomzatból és mirigyes állományból áll, mely mirigyek az ondóhoz szükséges, a spermiumok mozgását elősegítő folyadékot termelik. Működését a férfi nemi hormonok, valamint a vegetatív idegrendszer szabályozza. A prosztatának van egy korral járó természetes növekedése, ami nem feltétlenül jár vizelési panaszokkal. A megnagyobbodás során általában a mirigyes szövet göbös elfajulása a jellemző. A prosztata húgycsőhöz való viszonyából ered a panaszok nagy része.

A prosztata-megnagyobbodásban (prosztata benignus hyperplasiája) a prosztatán áthaladó húgycső összenyomódik, így a vizelet útja fokozatosan elzáródik, a húgyhólyag izomzatának egyre nagyobb erőt kell kifejtenie, hogy e szűkületet leküzdje. A megerőltetett izomzat megvastagszik, a hólyag falában hegesedés és zsákképződés jön létre, a hólyag működőképessége csökken. Ezek az egymásra épülő folyamatok a hólyagban egyre nagyobb pangást okoznak, amely a felső húgyutakra kiterjedve eléri a vesét, annak másodlagos károsodását, a vesefunkció romlását, a hólyagban kőképződést előidézve.

A prosztata-gyulladás akut és krónikus bakteriális formáját általában Gram-negatív baktériumok okozzák, a nem bakteriális formákért főként a Chlamydia trachomatis, Mycoplasma-fajok, Ureaplasma urealyticum és a Trichomonas vaginalis nevű kórokozók felelősek. Igen gyakran azonban nem mutatható ki kórokozó.

Fokozott rizikójúak a változatos nemi életet élők, főleg krónikus esetekben (gyakori partnerváltások, a szexualitás egyéb formái). Meg kell azonban jegyezni, hogy egy húgyúti fertőzés ugyancsak átterjedhet a prosztatára. Ilyenkor a gyakran felfázók hideg napokon jobb, ha körültekintőbbek a szabadban való időtöltéskor.

A prosztata akut gyulladása művi beavatkozás következtében is felléphet (pl. katéterezés), ilyenkor a gondos beavatkozás a legjobb megelőzés.

Tünetei, felismerése

A tünetek a fent leírt önrontó folyamatból eredően komplex panaszok. Mivel a hólyag nem teljesen ürül ki, így a relatív újratelítődés miatt egyre gyakoribbá válik a vizelési inger. Vizeléskor a vizeletsugár nehezen indul, a sugár vastagsága, a vizelés ideje csökken, szakaszossá válik. Az egyre állandóbbá váló vizelési inger miatt a betegek helyhez kötötté válnak, egyre kevésbé akarnak kimozdulni, szexuális életük egyre nehezítettebbé válik, impotencia is felléphet. A pangó hólyagban az erőlködés hatására vénatágulatok jönnek létre, amelyek megrepedve vérvizelést eredményezhetnek. A hidegrázással és lázzal kísért vizeléskor fellépő égető érzés, csípés már felülfertőződést, prosztata-gyulladást, a húgyutak egyéb szakaszainak fertőzéseit jelezhetik.

A prosztata-megnagyobbodást jelezheti ugyancsak, ha - a prosztata és a végbél anatómiailag közeli helyzete miatt - a dülmirigy a végbél felé növekedve székelés körüli nehézséget, fájdalmat okoz, mely a végbél és a gát területére sugárzik. A megnagyobbodott prosztata mellett a húgyhólyag hirtelen teljes elzáródását előidézheti a vizelet visszatartására tett hosszas kísérlet, sokáig tartó immobilizáció, alkoholfogyasztás, hideghatás, érzéstelenítők és izgatószerek fogyasztása. Ilyenkor a hirtelen elzáródott húgyhólyag megfeszül, a beteg alhasa tájékán egy teljesen kitöltött, rugalmasan feszes képlet tapintható, melyre az időszakosan jövő, összehúzódó izmok, rendkívül fájdalmas gátba, herékbe sugárzó fájdalmat idéznek elő, Utóbbi sürgősségi állapotot jelent, azonnal orvoshoz kell fordulni!

Az akut prosztata-gyulladás általában hidegrázással, lázzal, sürgető gyakori vizelési ingerrel, gát- és deréktáji, herékbe sugárzó fájdalommal, a fent leírt vizeletelzáródás tüneteivel, vizeléskor égő érzéssel, éjszakai vizeléssel, vérvizeléssel, izom- és izületi fájdalommal jár.

A krónikus gyulladás képe nem ennyire egyértelmű. Ilyenkor a visszatérő húgyúti fertőzés tünetei, a gyakori csípő, égető vizelés a jellemző. A nyugalmi időszakokban a beteg tünetmentes lehet, de a derék- és gáttáji diszkomfort-érzés, a sürgető gyakori vizelés megmarad. A fertőzés tovább is terjedhet, érintheti a herezacskó képleteit. Ilyenkor a betegben helyi bőrpírt, duzzanatot és érzékenységet találunk. A krónikus gyulladás nem bakteriális fajtája e tünetekkel megegyezik, kivéve a továbbterjedés által okozott tüneteket.

A férfiak prosztata-problémáikkal urológushoz fordulhatnak. A szakemberrel történő beszélgetést követően a férfiak az egyik legkellemetlenebb vizsgálattal szembesülnek. Mivel a prosztata legjobban a végbélnyíláson keresztül érhető el, így az orvos síkosított gumikesztyűvel a nyíláson benyúlva (ez az ún. RDV, azaz rektális digitális vizsgálat), az ujjával körbetapintja a dülmirigyet, ha szükséges, arra masszást, nyomást gyakorolva próbál folyadékmintát kipréselni. Ha a prosztata már tapintáskor érzékeny, fájdalmas, akkor vélhetően gyulladás áll fenn.

Az RDV-vizsgálaton kívül számos egyéb vizsgálat létezik. Végbélen keresztül végzett ultrahangos vizsgálattal, a vérben található prosztata-specifikus antigén (PSA) értékelésével ugyancsak nyerhetők információk a prosztatáról. Utóbbi érték általában a szokványos jóindulatú prosztata-megnagyobbodásban is enyhén megemelkedhet, de a betegség követésére egyaránt jó módszer.

A betegség természetétől függően léteznek egyéb vizsgálati módszerek is. Az ún. intravénás urográfia során a vizelettel kiválasztódó röntgen-kontrasztanyagot juttatnak a vérbe. A vérkeringésbe juttatott kontrasztanyag útja, amely a vesén át kiválasztódik, röntgenfelvétellel nyomonkövethető lesz a kiválasztó rendszerben, és kimutatja a rendszer szűkületeit és tágulatait, a hólyag telítődésének időbeni változásait. A vizelés utáni cisztogramm-vizsgálattal a hólyagban maradt maradékvizelet detektálható, jóllehet a vizelés utáni katéterezés vagy ultrahang-vizsgálat pontosabban méri ezt a mennyiséget. A katéterezés egyben segít a maradékvizelet kiürítésében is.

A prosztatamasszás során nyert minta bakterológiai vizsgálata, a kórokozó rezisztencia-vizsgálata jelentős szerepet játszik a prosztata-gyulladás kezelésében, illetve segítséget nyújt a nem bakteriális eredetű gyulladás diagnózisának felállításában.

Kezelése

Ha a húgyúti szűkület már jelentős vizeleteltérésekkel, illetve fertőzésekkel jár, akkor a kezelés célja a vesefunkciók stabilizálása és a fertőzés kézbentartása. Ilyenkor a súlyos szűkület leküzdésére a húgycső-katéter jelenthet megfelelő megoldást.

A prosztata-megnagyobbodás gyógyszeres kezelése még nem teljesen megoldott. Kisebb nagyobbodás esetén, mely még nem okoz komoly vizelési problémákat, a különböző növényekből (tökmagolaj, amerikai törpepálma) kivont, általában telítetlen zsírsavakat és egyéb antioxidáns anyagokat tartalmazó vény nélkül kapható készítményekkel jó eredményeket lehet elérni. A komolyabb vizelési problémáknál már a prosztata-simaizom sejtjeire közvetlenül ható, azok összehúzódását gátló és a prosztata tömegét csökkentő gyógyszerek jönnek szóba.

A végső megoldást természetesen a műtét jelenti, melynek már vannak a szervezetet kevésbé megterhelő változatai. Ilyen az ún. TURP (transzuretrális prosztata resectio), azaz a húgycsövön keresztüli prosztata-kimetszés. Ennél az eljárásnál a bőrmetszés hiánya a betegre pszichésen is jó hatással van. Természetesen a nagyobb prosztatáknál ez nem jöhet szóba, ilyenkor az alhason vagy a szeméremcsont mögött ejtett metszésből távolítják el a szervet.

Mindkét megoldásnál megmarad a páciens műtét előtti szexuális potenciája, azonban a műtétet követően elkerülhetetlen a néhány napos katéter viselése. Meg kell említeni az időszakos megoldást nyújtó, húgycsövön keresztüli ballonos prosztatatágítást. Ennek nagyon szűk az indikációs köre (függ a szűkület mértékétől, annak rugalmasságától, esetleges hegesedésektől, stb).

Az akut prosztata-gyulladás kezelésében az ágynyugalom, a bő folyadékbevitel, a fájdalomcsillapítás, a székletlágyítás és az antibiotikumos kúra játszik szerepet. Utóbbi akár 30 napig is eltarthat, és a kitenyészett baktérium rezisztenciájától függően módosulhat. Ha a vizeletelfolyási akadály súlyos, úgy a baktériumok szóródása miatt, a húgycső katéterezése helyett, a hasfalon átszúrt húgyhólyag-lecsapolás a választandó módszer. Krónikus bakteriális gyulladásnál ugyancsak a hosszú antibiotikumos kúra jelenthet megoldást. A nem bakteriális fajtájánál azonban ez hatástalan. Ha mégis sikerül valamilyen fent leírt kórokozót találni, akkor bizonyos antibiotikumokkal jól kezelhetők. Jótékony hatása lehet továbbá a forró ülőfürdőknek, pangás esetén az időszakos prosztatamasszázsnak.

Megelőzése

A megelőzést természetesen már fiatalkorban el lehet kezdeni. Ebben fontos szerepet játszik a rendszeres testmozgás és a sport. Az étrendbeli tudatosság is kiemelt jelentőséggel bír. Az étel lehetőség szerint legyen zsírszegény, illetve az elfogyasztott zsiradék minél több telítetlen zsírsavat tartalmazó ételből (halak, olajos magvak, margarinok) álljon. Kerülni kell a túlzottan fűszeres, csípős ételeket, továbbá mérsékelni kell az alkohol, főként a tömény italok fogyasztását. Mivel a prosztata-megnagyobbodás előfordulása 50 év felett ugrásszerűen megnő, az évenkénti rendszeres szűréssel, el lehet kerülni a folyamat előrehaladását, illetve idejében ki lehet szűrni és kezelni a rosszindulatú elváltozásokat. Természetesen a fent leírt panaszok előfordulásakor rögtön fel kell keresni urológusunkat.

A prosztata-gyulladás bakteriális formáinak megelőzésében nehéz biztosat mondani. A nem bakteriális eredetű gyulladásnál az étrendbeli változtatások, a fűszeres ételek kerülése és az alkoholfogyasztás főként a tömény szeszek kerülése szintén javuláshoz vezetnek.