Eunok Im és munkatársai az American Journal of Physiology című folyóirat legújabb számában számoltak be róla, hogy a már eddig is jótékony hatásúnak tartott probiotikumok a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás tüneteinek enyhítésében is használhatóak lennének. A probiotikum névvel azokat a baktériumokat jelölik, amelyeket táplálékkiegészítőkkel vagy különféle tejtermékek és más élelmiszerek fogyasztásával juttathatunk a szervezetünkbe. A bélcsatornánkban természetes körülmények között is előforduló hasznos baktériumokra hasonlító probiotikumok közül a tejsavbaktériumok egyes típusai a legjelentősebbek és a legismertebbek: ezek többsége a Lactobacillus, kisebb részük pedig a Streptococcus törzsekhez tartozik, ezen kívül elterjedten alkalmazzák még a Bifidobacterium nemzetségbe tartozó fajokat is.
Az új tanulmányban a Japánban és Dél-Koreában már jelenleg is forgalmazott Bacillus polyfermenticus törzseket alkalmazták: a két részből álló kísérlet egyik felében egereket, másik felében pedig az emberi bélcsatornából származó sejteket használtak. A fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő állatok szervezetébe a betegségnek abban a szakaszában juttatták be a baktériumokat, amikor az még nem járt komolyabb gyulladással. A probiotikus kezelés nemcsak hogy enyhítette a vastagbélgyulladás tüneteit, de emellett még az új vérerek képződését is serkentette, amely alapvető fontosságú a megfelelő sebességgel zajló sebgyógyuláshoz.
A kísérlet második fázisában emberi sejttenyészetekben is megvizsgálták a probiotikus baktérium lehetséges jótékony hatásait. Az élő szervezeten kívül végzett vizsgálatok megerősítették, hogy a Bacillus polyfermenticus baktériumok jelenléte valóban fokozza az érképződéshez szükséges élettani folyamatok aktivitását - olvasható a WebMD beszámolójában.
"Az új erek képződésével kapcsolatos korábbi tanulmányok ugyan azt mutatták, hogy ez a folyamat is fontos szerepet játszik a betegség tüneteinek felerősödésében, eredményeink azonban az érképződés egy jótékony hatására is rávilágítottak: ha valamelyest már csillapodott a betegség fellángolása, akkor az érképződés fokozódása már nem a tünetek súlyosbodását, hanem épp a gyógyulást segíti elő" - mondta Im.
Gyulladásos bélbetegségek: fekélyes vastagbélgyulladás és Crohn-betegség A fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség két különböző kórkép, amelyeknek azonban sok közös vonása van. Mindkettő a belek ismeretlen eredetű, idült, gyulladásos megbetegedése. A tünetek is sokban hasonlítanak egymásra, továbbá a gyógyszeres kezelés során is sok azonos hatóanyagot alkalmaznak. Mindkét betegség általában 15 és 30 éves kor között kezdődik, és egyforma gyakorisággal érinti a nőket és a férfiakat. Magyarországon összesen körülbelül 15-17000 ember szenved valamilyen gyulladásos bélbetegségben, a két betegség közül a fekélyes vastagbélgyulladás fordul elő gyakrabban. A főbb tünetek között egyaránt szerepelhet a hasi fájdalom, a hasmenés (ez esetenként véres székletet is eredményezhet), a testsúlycsökkenés, valamint a spontán végbéltáji vérzés. A gyulladásos bélbetegségek oka ma még ismeretlen, ezért ezeket a kórképeket egyelőre nem tudják véglegesen meggyógyítani. A rendelkezésre álló kezelésekkel annyi azonban elérhető, hogy a beteg gyakorlatilag változatlan életminőséget és aktivitást folytathasson a betegség jelentkezése után is. Általában hosszan tartó, nem ritkán pedig egész életre szóló kezelésre van szükség, amit a panaszmentes időszakban is érdemes fenntartani. A jelenleg használatban lévő gyógyszerek sikeresen csökkentik a gyulladást, és ezzel visszaszorítják a panaszokat is. A kezelések fő célja jelenleg a heveny tünetek mérséklése és a betegség fellángolásának késleltetése. A fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség kezeléséről orvosi jegyzetünkben olvashatnak bővebben. |