"Alkoholt kevésbé az emésztést serkentő hatása, hanem inkább az egyes alkoholos italokban található hasznos vegyületek miatt fogyasszunk, mértékkel. Különösen a vörösborokban vannak jótékony hatású vegyületek" - mondja Nógrádi Katalin, az [origo] dietetikusa. Bár a mérsékelt mennyiségű alkohol segíti a gyomornedv-elválasztást, fokozza a nyálképződést, növeli az étvágyat, a gyomorban emulgeálja a lipideket, de lényegesebbek a szeszesitalok egyéb élettani hatásai.
A bor, különösen a vörösbor például megnöveli a vérben lévő HDL-, azaz "jó" koleszterin szintjét, és ezáltal csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét. Ezzel szemben a káros LDL-koleszterin oxidációját, az érfalon való lerakódását, valamint a vérlemezkék összecsapódását gátolja.
"Fontos azonban a mértékletesség: borból ez nők esetében napi egy-kettő, férfiaknál két-három deciliter fogyasztását jelenti. Sörből férfiaknak 3, nőknek 2 deciliter ajánlott egy nap" - mondja a dietetikus.
A szakember külön kiemelte a vörösbor szívvédő hatását, amely a benne lévő polifenolok, flavonoidok és a rezveratrol, azaz a szabadgyököket megkötő vegyületek (antioxidánsok) révén érvényesül. Az antioxidánsok segítenek a zsíros ételek káros hatásainak kivédésében, megelőzésében is.
A francia paradoxon: egészségtelen táplálkozás, mégis kevesebb szívbeteg
A vörösbornak tulajdonítják, hogy a mediterrán népek és az egyébként nem igazán egészségesen táplálkozó franciák körében a szív- és érrendszeri elhalálozások aránya jóval kisebb, mint nálunk.
A jelenséget a szakemberek francia paradoxonnak hívják. Lényege, hogy a hagyományos, nagy zsírtartalmú sajtokat, libamájat, kacsasültet felvonultató francia konyha bővelkedik koleszterinben és telitett zsírsavakban, amely - a franciáknál is elterjedt dohányzás és mozgásszegény életmód mellett -a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából fokozott kockázatot jelent.
A szív- és érrendszerrel összefüggő halálozások száma azonban - más, hasonló kockázatú országokhoz viszonyítva - a franciák körében jóval kevesebb. Ennek magyarázatát sokan a franciákra jellemző rendszeres, mértékletes vörosborfogyasztásban látják.
A konyak nem aperitif Nálunk a konyakot sokan aperitifként fogyasztják, pedig inkább étkezés után, emésztéssegítőként célszerű inni, ahogy a franciák is az étkezést befejező kávéhoz kínálják, azaz úgynevezett digestif - mondja Nógrádi Katalin. Nőknek az ajánlott mennyiség konyakból 3, férfiaknak 5 centiliter. |
A tea és a víz jobb az emésztésnek, mint az alkohol
"Mielőtt nekiállunk alkoholt fogyasztani, fontos tudni, hogy teli gyomorral lassabban szívódik fel, ezért ajánlatos ivás előtt enni" - hangsúlyozza Nógrádi Katalin.
Egy friss svájci kutatás szerint azonban nemcsak az étel lassítja az alkohol felszívódását, az alkohol is gátolhatja a nehéz, zsíros ételek megemésztését, gyomorból való kiürülését. A British Medical Journal orvosi szaklap karácsonyi számában közölt vizsgálatba a Zürichi Egyetem kutatói 20 egészséges, 23 és 58 év közötti embert vontak be.
Svájci kutatókról lévén szó, a vizsgálatukhoz nehéz ételként sajtfondüt (egy adag energiatartalma 778 kilokalória, zsírtartalma 32 százalék volt) választottak. A résztvevőknek a fondü mellé vagy bort vagy fekete teát kellett fogyasztaniuk, majd másfél órával étkezés után emésztést fokozó céllal egy pohár vizet vagy egy snapszot (egész pontosan cseresznyepálinkát) kellett legurítaniuk. A vizsgálatot két alkalommal végezték el.
Az alkohol emésztésre gyakorolt hatását a kilélegzett levegő analizálásával állapították meg. A teszteredmények szerint azoknak az emésztése, akik a fondü mellé bort, majd utána snapszot ittak, sokkal lassabb volt, gyomruk jelentősen később ürült ki, mint azoknak, aki fekete teát és vizet ittak az ételhez. A vizsgálat szerint a nehéz étel mellé fogyasztott alkohol gyomorproblémákat - gyomorégés, puffadás, böfögés - azonban nem okozott.