Vágólapra másolva!
Az idei influenzajárvány elején járunk. A védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás, amelyet még nem késő beadatni. Aki mégsem oltatja be magát, figyeljen a táplálkozásra, a rendszeres szellőztetésre és a kézmosásra.
Vágólapra másolva!

Nyugatról keletre terjed az ez évi influenza világjárvány. Nálunk január első hetétől beszélhetünk járványról, ebben az időszakban ugyanis megduplázódott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók száma az előző héthez képest.

Nyugat-Európában a megbetegedésekért felelős két törzs a 2009-es influenza A(H1N1) vírus, valamint az influenza B vírus. Különösen az előbbi előfordulása a gyakori: 25 ország adatai alapján a laboratóriumban vizsgált vírustörzsek (2959 eset) 95,6 százaléka A(H1N1) volt.

Itthon a laboratóriumi vizsgálatok eddig kizárólag csak A(H1N1) vírus jelenlétét igazolták, A(H3N2) és B vírusok nem fordultak elő. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a vírusok ne lehetnének jelen, hiszen a betegek csekély hányada jut csak el laboratóriumi vizsgálatra.

A leghatékonyabb védekezés az oltás

A vitaminoknál és az óvatosságnál nagyobb garanciát jelent a védőoltás. A fertőzés a csecsemők, kisgyermekek, a 60 év feletti idősek, a krónikus betegek, valamint a közösségben élők és dolgozók, diákotthonok lakói, egészségügyi dolgozók, pedagógusok, a szoptató anyák és az influenzaszezon idejét megelőzően családalapítást tervező nők számára fokozottan veszélyes, így számukra javasolt az oltás.

Idén még a kockázati csoportba tartozók számára biztosított térítésmentes oltás is bőven áll rendelkezésre a legtöbb háziorvosnál, érdemes kérni - javasolja az ÁNTSZ.

"Aki tavaly kapott oltást, annak a védettsége egy hét alatt alakul ki. Aki tavaly nem kapott oltást, annak két hét kell a védettség kialakulásához. Aki terhes, azt akkor is be kell oltani, ha előző évben oltották, mert az újszülött védettsége csak a terhesség alatti oltástól alakul ki" - mondja Berencsi György virológus, az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadója.

A védőoltás ellenjavallt, ha valaki lázas, vagy túlérzékeny a vakcina előállítása során alkalmazott tojásfehérjére vagy a tartósítószerként használt thimerosalra.

A védőoltások hatékonysága függ immunrendszerünk állapotától

A védőoltás hatékonysága átlagosan 85-90 százalékos, elsősorban az életkortól és a immunrendszer állapotától függ. A gyermekek és a fiatal felnőttek nagy mennyiségű ellenanyagot termelnek, míg idősebb korban, valamint idült betegségekben gyengébb az immunválasz.

A tavalyi oltás nem nyújt teljes körű védelmet

Mivel a világban jelenleg nem kizárólag az A(H1N1) vírus okoz járványos fertőzést, azoknak is érdemes beoltatni magukat, akik tavaly már kaptak az újinfluenzát okozó vírus elleni oltást. A jelenleg itthon elérhető, Fluval AB elnevezésű vakcina a már említett vírus mellett védelmet nyújt az A(H3N2) és az influenza B vírus ellen is.



Általános védekezés az influenza ellen

Ügyeljünk a réteges öltözködésre és a helyes táplálkozásra

Az általános védekezés legfontosabb elemei a téli időszakban a réteges ruházat, a meleg lábbeli, sapka, sál és kesztyű viselete. Fontos az immunrendszer hatékony működésének elősegítése helyes táplálkozással, többek között elegendő vitamin és fehérje bevitelével.

Szellőztessünk rendszeresen, kerüljük a zsúfolt, zárt tereket

Kerülni kell a zsúfolt, zárt tereket, ahol nagyobb a fertőzés átadásának valószínűsége. Az influenza cseppfertőzéssel terjed: az influenzás beteg köhögéssel és tüsszentéssel néhány méteres körzetben a fertőzéshez elegendő mennyiségű vírust ürít, bár ezek a külső környezetben hamar elpusztulnak. Emiatt nem szükséges fertőtleníteni a levegőt vagy a belső felületeket, a csíraszám csökkentéséhez elegendő a rendszeres szellőztetés is.

Mossunk többször kezet - a fertőzés piszkos kéz útján is terjed

Kisgyermekek esetében a fertőzéshez kevesebb számú csíra is elegendő és egyes kutatók szerint a fertőzés piszkos kéz útján is terjedhet. Ezért fontos, hogy rendszeresen - különösen étkezés előtt - szappannal, meleg vízzel, legalább 20 másodpercig mossunk kezet. Ennek jelentősége a kisgyermekeknél nagyobb.

Ne a kezünkbe tüsszentsünk!

Lehetőleg ne textilzsebkendőbe vagy a kezünkbe tüsszentsünk: használjunk papírzsebkendőt, amelyet ezt követően a szemetesbe dobunk.

Magas lázzal kezdődik a betegség

Ha mégis megfertőződünk, akkor az influenza 2-3 nap lappangás után, hirtelen kezdődik, legtöbbször 39-41 fokos lázzal, erős torok- és fejfájással, ízületi- és végtagfájdalommal, valamint általános gyengeséggel.

A "náthás" tünetek, például az orrfolyás, az orrdugulás vagy a hörghurut más vírusfertőzésre utalnak és nem jellemzőek az influenzára. A betegség gyorsan, általában 5-7 nap alatt lezajlik, azonban a gyengeség, a fáradékonyság és a mérsékelten száraz köhögés ennél tovább is fennmaradhat.

Már az influenza gyanúja esetén is érdemes orvoshoz fordulni, hiszen a későbbi szövődmények rendkívül komolyak lehetnek, az idősebb embereknek pedig akár az életét is veszélyeztethetik.

Az első lázas napon segítenek egyes gyógyszerek

A szövődménymentes influenza 1-4, maximum 7 napig tart, kezelése tüneti. Ez főként ágynyugalmat és lázcsillapítást jelent, megfelelő folyadékpótlással. A magas lázat (felnőtteknél 39, gyerekeknél 38,5 fok felett) feltétlenül csökkenteni kell, mert még rövid ideig tartó magas láz esetén is súlyosan károsodhatnak belső szerveink. A lázcsillapítás hagyományosan bevált módja a hideg vizes, minél nagyobb testfelületen alkalmazott borogatás vagy a lázzal megegyező hőmérsékletről fokozatosan hűtött fürdő, valamint a korszerű lázcsillapító gyógyszerek.

Az influenza gyógykezelésére a leghatékonyabbak az ún. neuraminidáz-gátlók. Ezek azonban csak akkor hatásosak, ha a beteg aznap elkezdi szedni, amikor felmegy a láza. Ha egy nap késéssel kezdi csak szedni, már csak fele olyan hatásos, a harmadik napon kezdve pedig már csak 10 százalék a hatékonyság. Ezért jó lenne, ha minden háztartásban lenne otthon egy kúrára való adag, és ha valakinek felmegy a láza az influenzajárvány alatt, azonnal el tudná kezdeni a szedését. Ilyen gyógyszert azonban sajnos csak receptre lehet kapni, és 5000 Ft körül van az ára. Ha nincs otthon a gyógyszer, akkor érdemes valamelyik, még nem beteg családtagot elküldeni felíratni, hogy a rendelőben a beteg ne fertőzze össze az orvos többi betegét" - tanácsolja Berencsi György.

Az antibiotikumok az influenzavírusok ellen hatástalanok, ezekkel csak a különféle szövődmények fellépésekor javasolt - kizárólag orvosi utasításra - kiegészíteni a kezelést.

Az influenza leggyakoribb szövődményei a felső légúti fertőzések

Az influenzavírus által gyengített immunrendszert kihasználó baktériumok felülfertőzhetik a légző szervrendszert, így középfül-, arcüreg-, légcső-, hörgő- vagy tüdőgyulladást okozhatnak.

A halálesetek túlnyomó többségéért felelős szövődmények főként a legyengült védekezőképességű embereket, a csecsemőket, terheseket, időseket és a krónikus betegségekben szenvedőket fenyegetik.

A nem légzőszervi szövődmények (agyhártya-, agyvelő- vagy szívizomgyulladás) ritkábban, a lábadozási időszakban alakulnak ki. A májelégtelenséggel és agyvelőgyulladással járó Reye-szindróma főként gyermekeknél jelentkezik, a betegség halálozási aránya 25-40 százalék. Kialakulásában az aszpirinnak tulajdonítanak jelentőséget, így a 16 évnél fiatalabb influenzás betegek kezelése során aszpirin kizárólag orvosi felügyelet mellett adható.

Az anyatej védi a babát

Az anyatej steril körülmények között tárolódik az anya szervezetében, így a szoptatás ideje alatt kell a legkevésbé tartanunk a csecsemő különböző fertőzéses megbetegedéseitől. Egy 6-12 hónapos csecsemőnek minimum napi 5-8 deciliter anyatejre van szüksége az egészséges fejlődéshez, és ahhoz, hogy a szervezete kellően ellenálló legyen a betegségekkel szemben. Amennyiben az anyatejes táplálásra nincs mód, úgy 1 éves kor alatt kapjon immunerősítő tápszert a pici - tanácsolják a gyermekorvosok.



Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!