"Amikor a lisztérzékenységnek már tünetei vannak, az a jéghegy csúcsa" - mondja dr. Papp János, a Semmelweiss Egyetem I. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. "A lisztérzékenyek száma tehát sokkal több, mint ahányan tudnak róla. Az ellenanyagokat vizsgálva, szövettani vizsgálat segítségével kimutatható lenne a gluténérzékenységük, azonban a többségnél a felszívódási zavarok nem jelentkeznek" - teszi hozzá a szakember.
Európai Uniós statisztikák szerint ezer emberből egy lisztérzékeny, és minden 20-30 szerológiailag pozitív beteg közül egyben alakul ki felszívódási zavar is. "A felnőttkorban felfedezett betegek száma egyre nő, a legtöbbüknél 35 éves kor körül diagnosztizálják, de van olyan betegem is, akinél 75 év felett fedeztük fel a lisztérzékenységet" - mondja a gasztroenterológus.
Lisztérzékenység állhat a többszöri vetélés, korai csontritkulás hátterében is
Felnőttkorban általában hosszú idő, mire valakinél a lisztérzékenységet diagnosztizálják, a betegek többségénél ugyanis a glutén tartalmú élelmiszerek fogyasztása után nem jelentkeznek rögtön a tünetek. A vékonybél felszínét borító, a tápanyagok felszívódását biztosító bélbolyhok sorvadása azonban zajlik közben, a bélbolyhok idővel teljesen lelapulnak, eltűnnek.
A betegség első és legjellemzőbb tünete a vashiányos vérszegénység, de jelentkezhet korai csontritkulás, többszöri vetélés, illetve előrehaladott állapotban, amikor már szinte a teljes bélrendszer gyulladásos állapotban van, gyakori a hasmenés, a súlyvesztés, a hasi és lábszár- ödéma.
"A lisztérzékenység nem olyan, mint más táplálékallergia. Aki például az eperre allergiás, abban a pillanatban, hogy szájába veszi a gyümölcsöt, heves tüneteket észlel magán. A lisztérzékeny viszont egy szelet kenyér után nem lesz rosszul, viszont az emésztőtraktusban morfológiai változások (a vékonybél-bolyhok sorvadása), gyulladások keletkeznek, idővel pedig a betegség egyre súlyosbodik. Ha a betegséget már gyerekkorban felfedezik, megfelelő diétával a felszívódási zavar kialakulása "eltolható" - mondja dr. Papp János.
A betegség kialakulásáról egyelőre keveset tudunk, ami biztos, hogy vannak genetikai hajlamosító tényezők. Egyelőre gyógyszer nincs a lisztérzékenységre, az egyetlen megoldás az egész életen át tartó gluténmentes diéta, amit nem lehet szüneteltetni tünetmentesség, illetve a morfológiai változások megszűnése esetén sem. A diéta betartása minden tünetet megszüntet, a bélbolyhok regenerálódnak és maradéktalanul betöltik szerepüket."Folynak már gyógyszerkutatások, de egyelőre nincs szabadalmazott ellenszer" - mondja a gasztroenterológus.
Liszt- vagy gluténérzékenység A gabonaszem legnagyobb tömegű része az úgynevezett magbelső, amely elsősorban szénhidrátból és fehérjéből épül fel. A magbelső fehérjéi közül a legfontosabbak a "sikérképző" fehérjék: a gliadin és a glutenin, összefoglaló nevükön: glutén. Táplálkozás szempontjából különösen nagy jelentősége a gliadinnak van. Ez az a fehérje, amelyet a lisztérzékeny (orvosi néven: coeliákiás) betegek nem fogyaszthatnak, mivel károsítja a vékonybél-nyálkahártyájukat, ami felszívódási zavarokat okoz, és ezáltal egyéb súlyos betegségek kialakulásához vezethet. A különféle gabonák közül gliadint tartalmaznak a búza, a tönköly-búza, a kamut-búza, a tritikálé (búza és rozs keresztezése), a rozs, az árpa, a zab, illetve a belőlük készített lisztek, termékek. Gliadint nem tartalmaz például az amaránt, a quinoa (mindkettő dél-amerikai gabona), a köles, a cirok, a vadrizs, a hajdina, a kukorica, a rizs, a teff (egy etiópiai gabonaféle), a csicseriborsó, a sárgaborsó vagy a szója. |
Búcsú a finom búzakenyértől
"A lisztérzékenyeknek egy életre le kell mondaniuk a finom búzakenyerekről. "A sikért nem tartalmazó különböző gabonákból és a magvakból előállított lisztekből, például a csicseriborsóból, a sárgaborsóból, a rizsből, a szójából, a hajdinából és egyes gabonakeményítőkből - mert búzakeményítőt szintén nem használhatnak a lisztérzékenyek - sütött kenyér soha nem lesz olyan állagú, ízű, nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, mint a búzából, rozsból vagy a rozs-búzaliszt keverékből sütött - mondja Nógrádi Katalin dietetikus. "Figyelni kell arra is, hogy a "kukoricás" vagy "burgonyás" elnevezésű kenyér nem gluténmentes, csak van benne ezekből a gabonákból, keményítőből, de nagyobb részben búzalisztet tartalmaz" - teszi hozzá a szakember.
A betegségben szenvedőknek tehát tilos gluténtartalmú lisztet: búzát, árpát, rozst, zabot és tönkölybúzát tartalmazó termékeket, őrleményeket, valamint malátát és malátakivonatot fogyasztaniuk. Kerülniük kell azokat a gabonaféléket, termékeket is, amelyeket ezek keresztezésével állítanak elő: ilyen például a búzakorpa, a búzadara, a búzacsíra, a búzacsíraolaj, a búzakeményítő, a módosított búzakeményítő, a hidrolizált búzafehérje, vagy a búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer.
Óvatosan a húsfélékkel, déli gyümölcsökkel is
"Hordozóanyagként vagy segédanyagként a húskészítmények is tartalmazhatnak glutént" - mondja Nógrádi Katalin. Ily módon húsfélék esetében a legjobb megoldás a szeletben sütött húsok fogyasztása, illetve a házilag készített hús- és májpástétomok, szendvicskrémek készítése.
A lisztérzékenyeknek figyelniük kell arra is, hogy sok élelmiszer tartalmaz módosított keményítőt, más néven dextrint. Segíti az eligazodást, hogy a keményítőből készült adalékanyagok jelölése E1400-1450 közötti. "Amennyiben ez búza-, vagy más gluténtartalmú keményítőt jelent, akkor a jelenlegi jelölési szabályok szerint az eredetet fel kell tüntetni" - mondja a dietetikus.
A glutén, felületkezelő anyagként való használata Európában tilos az élelmiszereken, gyümölcsökön, de az Afrikából, Dél-Amerikából származó gyümölcsök esetében legyünk figyelmesek, mert nincs garancia a gluténmentességre.
Tanácsok kezdő lisztérzékenyeknek A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank minden évben megjelenteti az Adatbank által regisztrált, garantáltan gluténmentes termékek listáját, mely minden esetben csak az adott évre érvényes. Különösen húskészítményekből, felvágottakból válasszunk az adatbank kiadványában szereplők közül. A füzetben fel nem tüntetett termékek címkéjét minden esetben figyelmesen böngésszük át: amennyiben módosított keményítőt tartalmaz, (például ketchup, mustár, majonéz), az összetevők között megtalálható, milyen eredetű a keményítő. A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületének honlapja segítséget nyújt a fogyasztható termékek beszerzését illetően is. Az oldal külön foglalkozik a kezdő gluténérzékenyekkel is. |