Közzétették a Japánra dobott atombombák hosszú távú hatásait

A hirosimai és nagaszakii atomtámadás túlélőinek 63 éve tartó követéses vizsgálatairól számol be az Amerikai Orvosi Társaság. A testület különszámot jelentetett meg a fukusimai nukleáris balesetet követően a sugárzás közegészségügyi hatásairól.

A közlemény az egészségi kockázatokra vonatkozó becsléseket tekinti át. A cikk a Disaster Medicine and Public Health Preparedness című szaklap Nuclear Preparedness című különszámában jelent meg

Az 1945-ös atomtámadás túlélőinek - akik nagyságrendekkel nagyobb sugárdózist kaptak, mint a fukusimai baleset környezetében élők - körülbelül 40 százaléka, a támadás idején 20 évnél fiatalabbak közel 80 százaléka ma is él.

Az atombomba emberekre gyakorolt biológiai és orvosi hatásainak vizsgálatát Harry Truman amerikai elnök jóváhagyásával kezdték el, és az 50-es évektől a japán kormány is támogatta. A Life Span Study nevű, 1955 óta tartó átfogó vizsgálat keretében körülbelül 120 000 túlélő és kontroll személy körében követik a halálozást és a rákbetegségek előfordulását, és több kisebb vizsgálat is folyik különböző egészségi kockázatokkal kapcsolatban.

A túlélők körében sokan lettek leukémiások

A kutatók azt találták, hogy a túlélők körében fokozott a leukémia kockázata, és a bombázás után néhány évvel fokozatosan nőni kezdett a nem vérképzőszervi daganatok (úgynevezett szolid tumorok) gyakorisága is.

Mivel az atombombázás túlélőinek egész testét érte a sugárzás, a rákbetegségek kockázatát számos szerv esetében megbecsülték. A sugárzást kapott emberek körében a szájüregi, nyelőcső-, gyomor-, vastagbél-, máj-, tüdő-, emlő-, petefészek-, húgyhólyag- és pajzsmirigyrák, valamint a nem melanocitás bőrrák és központi idegrendszeri daganatok kockázata nőtt számottevően.

A túlélők körében pszichológiai és neurológiai hatásokat, valamint az élettartam megrövidülését is kimutatták. Az 1 graynél (100 radnál) alacsonyabb sugárdózis átlagosan körülbelül két hónappal, az ennél nagyobb dózis átlagosan 2,6 évvel rövidítette meg az élettartamot. Az élettartam rövidülése mintegy 60 százalékban szolid tumornak, 30 százalékban nem daganatos betegségeknek, és 10 százalékban leukémiának volt tulajdonítható.

Minél fiatalabb volt valaki a bombázás idején, annál károsabb volt számára a sugárterhelés: aki 10 évesen élte át az atomtámadást, azt kétszer akkora kockázatnövekedés sújtotta, mint aki 40 évesen. A hosszú távú változások követése pedig azt mutatta, hogy bár a sugárzásnak kitett és a kontroll népesség közti különbség egyre csökkent, a sugárzás kockázatnövelő hatása a legtöbb vizsgált daganattípus esetén az egész életen át kimutatható.

Mekkora az atombomba sugárdózisa a japán balesetéhez képest?

A gray az elnyelt sugárzási dózis mértékegysége, pontosabban az ionizáló sugárzás formájában érkező, 1 joule energia osztva egy kilogramm anyaggal. Míg az atomtámadás túlélői körében az 1 gray nagyságrendű sugárzás hatásait vizsgálták, addig például a Fukusima tartománnyal szomszédos Ibaraki régióban ennél négy nagyságrenddel alacsonyabb dózisokat, 650-950 nanogray/órát mértek az utóbbi napokban (a Japánban észlelt sugárzási maximumokat bemutató térképet itt lehet megnézni.)

Itthon nincs ok az aggodalomra

Dr. Turai István, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet vezetőjének tájékoztatása szerint a Fukusimából kibocsátott radioaktív szennyezés egészségre ártalmas mennyiségben nem juthat el Magyarországra, sőt, még a Japánnal szomszédos Koreáig sem.