Fertőző agyhártyagyulladás: kell-e járványtól tartani?

Az elmúlt két hétben két olyan gyerek esete is nyilvánosságra került, akiket fertőző agyhártyagyulladással szállítottak kórházba. Valójában a megbetegedések száma ennek többszöröse. Ez a téli időszakban normálisnak mondható, bár idén több a beteg, mint az elmúlt években.

"A téli időszakban rendszerint megnő a fertőző agyhártyagyulladásos esetek száma. Ennek az az oka, hogy az influenza és más légúti vírusok a légutakat előkészítik az agyhártyagyulladást okozó baktériumok számára. A vírusos légúti fertőzések után ezek a kórokozók már könnyebben jutnak át a nyálkahártyán"- magyarázza dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője.

Az agyhártyagyulladás hátterében számos kórokozó állhat, a leggyakoribb bakteriálisak a következők: a Neisseria meningitidis, a Haemophilus influenzae (Hib), a Streptococcus pneumoniae, a Listeria monocytogenes és az Escherichia coli baktériumok. Az általuk okozott kórképet összefoglalóan meningitis purulentának, magyarul gennyes agyhártyagyulladásnak nevezzük.

Járványos vagy fertőző agyhártyagyulladásnak a Neisseria meningitidis vagy más néven meningococcusbaktérium okozta megbetegedést nevezzük. A meningococcusfertőzés kockázata a legnagyobb az egyévesnél fiatalabb csecsemőknél, a következő legveszélyeztetettebb korcsoport pedig az 1-5 évesek. Ugyancsak érzékenyek a betegségre a 15-19 éves fiatalok.

A mi torkunkban is lehet agyhártyagyulladást okozó baktérium

Laikusként sokan gondolják, hogy ilyen félelmetesnek tűnő, viszonylag ritkán emlegetett betegséget ők úgysem kapnak el. Ez valószínűleg így is van, hiszen a betegség kialakulása, terjedése szoros összefüggésben áll a higiéniával. Az agyhártyagyulladást kiváltó baktériumok azonban bennünk élnek, és ha a szervezet megfelelően legyengült, könnyen aktivizálódnak.

"A meningococcusbaktérium a mi torkunkban is ott lehet, de nem okoz megbetegedést, nem tör át a nyálkahártyán, nem kerül a véráramba. Alapvetően ennek a baktériumnak gyenge a megbetegítő képessége, de ha bekerül a véráramba, akkor az esetek 8-10 százalékában még mindig halálos megbetegedést okoz" - magyarázza dr. Ócsai Lajos.

Az agyhártyagyulladást kiváltó baktériumot hordozók közül súlyos megbetegedés általában a fizikailag legyengült, alultáplált, légúti fertőzéstől szenvedőknél következik be. Ugyancsak elősegíti a betegség kialakulását a dohányzás a nyálkahártya roncsolása miatt.

Nyalakodással, csókolózással terjed

A betegség cseppfertőzéssel terjed. "Ez az oka, hogy leginkább gyerekek és fiatalok között terjed. A gyerekek a játékokat összenyálazva adják tovább, a fiatalok pedig csókolózás útján. Ugyancsak elősegítik a fertőző agyhártyagyulladás terjedését a zsúfolt körülmények. Utoljára Magyarországon kisebb helyi járvány a kilencvenes évek végén a honvédség állományából kiindulóan történt" - mondja az ÁNTSZ főosztályvezetője.

Idén viszont járványról nem beszélhetünk, az egyes esetek között összefüggést nem sikerült kimutatni. A járvány megelőzésére a fertőző agyhártyagyulladással kórházba kerülők környezetében élők, velük közvetlen kontaktusba kerülők számára az ÁNTSZ ingyen biztosít antibiotikumot.

Idén kicsit több a megbetegedés, mint tavaly

Míg a hatvanas években még háromezer eset is előfordult évente, ma már ennek körülbelül csak tizede az agyhártyagyulladás miatt egy évben kezeltek száma. Ezen belül a meningococcusbaktériummal fertőzöttek száma évente negyven körül van, idén télen valamivel több, mint tavaly. Ennek a kórokozónak tizenhárom szerocsoportja ismert, a hazai fertőzések általában a B és C szerocsoportba tartoznak, idén az utóbbi dominál. Míg a B ellen nem létezik, a C szerocsoport ellen van védőoltás, amely itthon is kapható.

Mikor gyanakodjunk fertőző agyhártyagyulladásra?

A betegség korai szakaszában megjelenő tünetek hasonlíthatnak egyéb gyakori betegségekhez: láz, erős fejfájás, hányinger, tarkókötöttség. Csecsemőknél az említetteken kívül tünetként jelentkezhet magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség. A betegség előrehaladásával fényérzékenység, dezorientáció, később kóma alakulhat ki. A bőrön kiütések, foltok jelenhetnek meg - ezek súlyos lefolyású betegséget jeleznek, ezért gyanú esetén a beteget azonnal kórházba kell szállítani.