"Csernobilból nagyságrendekkel több radioaktív izotóp került ki a környezetbe, hiszen ott a reaktortartály fedelét lerobbantotta a gőznyomás, és az urán fűtőelemek nyitottá váltak. Azokból szabadon és töményen párolgott a sugárszennyezett gőz, ami 1-2 ezer kilométerre ugyan jól mérhető szennyeződést és a belégzés útján lakossági felvételt is eredményezett, de egészségkárosodás kiváltására képtelen mértékben" - áll a kutatóintézet közleményében.
A csernobili katasztrófa évében a hazai népesség a természetes eredetű 3,1 mSv sugárterhelés mellé átlagosan 0,2 mSv-t kapott Csernobilból az OSSKI-ban elvégzett sok száz személy és több tízezer élelmiszer és környezeti minta radioaktivitásának mérése és sugáregészségügyi értékelése alapján, amelynek egészségkárosító hatása az intézet közleménye szerint nincs.
A sugárbetegség tünetei 1000 mSv egész testet ért dózisnál kezdődnek, amely érték 5000-szer nagyobb a Csernobiltól származó átlagos hazai lakossági dózisnál. Dr. Turai István a még 1993-ban a Medicina Kiadó által megjelentetett "Sugáregészségügyi ismeretek" című könyvében leírta, hogy Csernobil miatt hazánkban sugársérülés nem lépett fel, és nem léphet fel. Még a kijevi MALÉV képviselő 12 éves fiának szervezetében lévő - az intézetben mért - radioaktív anyagok mennyisége is körülbelül 1000-szor volt kisebb az enyhe lefolyású sugársérülés kiváltására képes dózisnál.
Tekintettel a japán helyzet miatt aggódókra, az intézet az említett könyvet most feltöltötte honlapjára. A kiadványban 45 kérdésre kapunk ma is érvényes válaszokat a lakossági sugárterhelés forrásairól és mértékéről, az ionizáló sugárzás hatásairól az emberben, Csernobil hatásairól, a hatóságok és a lakosság teendőiről nukleáris baleset esetén.