Vigyázz, magasfeszültség! Gének is befolyásolják, mennyire fogadjuk meg a tanácsokat

A Brown Egyetem kutatói szerint egyes génváltozatok alapján megjósolható, hogy mennyire fogadja el valaki a másoktól kapott tanácsokat - akkor is, ha azok ellentmondanak saját tapasztalatainak.

A Journal of Neuroscience idegtudományi szaklapban megjelent cikk szerint két agyterület összjátéka döntő fontosságú döntéseinkben. Az úgynevezett prefrontális kéreg mérlegeli és tárolja a bejövő instrukciókat, például más emberek tanácsait, a striatum nevű terület pedig a saját tapasztalatok feldolgozásáért felelős. Egy tanulási folyamat során az embereket eleinte inkább a tanácsok vezérlik, majd egyre inkább saját tapasztalataik - ám az, hogy ehhez a váltáshoz mennyi idő szükséges, egyénenként jelentősen eltér.

Érdekesség, hogy a striatum számára mérvadóbbak azok a tapasztalatok, amelyek megerősítik a prefrontális kéregben kialakult vélekedést, mint az ennek ellentmondó tapasztalatok. Ennek következtében saját tapasztalatainkat hajlamosak vagyunk úgy értelmezni, illetve eltorzítani, hogy azok jobban egybecsengjenek azzal, amit korábban gondoltunk. A megerősítési torzításként ismert jelenség számos területen megfigyelhető.

Van, aki még akkor is ragaszkodik a tanácshoz, ha saját tapasztalatai ellentmondanak

Michael Frank, a Brown Egyetem idegtudósa és munkatársai azt vizsgálták, hogyan hat egymásra a kétféle információfeldolgozás, és milyen genetikai tényezők befolyásolják.

Kísérletükben több mint 70 ember vett részt, akiktől DNS-mintákat vettek, majd számítógépes tanulási feladatot végeztettek velük. A kísérleti személyeknek különböző szimbólumokat mutattak, és arra kérték őket, válasszák ki a helyeset - hogy melyik a helyes, azt többszöri próbálkozással, a visszajelzések alapján kellett megtanulniuk. A visszajelzéseket a kutatók úgy adták, hogy lehetetlen volt mindig kiválasztani a helyes szimbólumot, de sok próbálkozás után meg lehetett tanulni, melyek a legnagyobb valószínűséggel helyesek. A résztvevők tanácsokat is kaptak arra nézve, melyik válasz lesz jó eséllyel helyes, és a tanács időnként szándékosan rossz volt.

Kiderült, hogy bizonyos génváltozatokat hordozó emberek hajlamosak voltak a rossz tanács mellett is sokáig kitartani, és nagyobb eséllyel választottak olyan szimbólumokat, amelyekről azt a tanácsot kapták, hogy helyesek, mint azokat, amelyek saját tapasztalataik alapján azok voltak. A szóban forgó gének a dopamin nevű ingerületátvivő vegyület aktivitását befolyásolják a prefrontális kéregben és a striatumban.

A kutatók felhívják a figyelmet, hogy az "erős akaratú" prefrontális kéreg és a túlságosan "megalkuvó" striatum nem feltétlenül jelent hátrányt, hiszen a tanácsok megfogadása sok esetben nem csak meggyorsítja, de jóval biztonságosabbá is teszi a tanulási folyamatot, gondoljunk csak például a "Vigyázz, magasfeszültség!" figyelmeztetésre.