Pirula atomveszély esetén - Hol tart a gyógyszerek fejlesztése?

Az Egyesült Államok hadserege rendkívüli érdeklődést mutat az olyan szerek iránt, amelyeket a radioaktív sugárzásnak való kitettség előtt, vagy röviddel utána lehetne bevenni. Egy ilyen szer nemcsak a nukleáris támadások vagy balesetek áldozatainak, hanem a rákbetegség miatt sugárkezelésben részesülőknek, a legyengült immunrendszerűeknek, sőt a nagytávolságú űrutazásban részt vevő asztronautáknak is segítséget nyújthatna.

A sugárzásnak való kitettségtől függően a radioaktivitás egészségkárosító hatása sokféle lehet. Az akut radiációs szindróma - hétköznapi nevén sugárbetegség - különbözik azoktól az egészségi ártalmaktól, amelyeket a belélegzett vagy az étellel elfogyasztott radioaktív izotópok (például a jód-131, a stroncium-90 vagy a plutónium) okozhatnak. Ez utóbbiak káros hatása inkább hosszú távon, leginkább a daganatos betegségek kockázatának növelése formájában nyilvánul meg - írja a Scientific American.

Akiket közvetlenül ér intenzív, például nukleáris fegyver vagy sérült reaktormag által kibocsátott sugárzás - ilyenek most azok, akik a fukusimai reaktorban kialakult krízishelyzet kezdeti elhárításában vettek részt -, azoknak elsősorban a vérképző- és emésztőrendszere károsodik drasztikusan (bőrsérülések, hajhullás és egyéb tünetek mellett).

Az akut sugárbetegségben a vérképző rendszer pusztulása a fehérvérsejtek hiánya miatt az immunitás teljes kiesését, a vérlemezkék hiánya miatt pedig a véralvadás komoly zavarát idézi elő. Ennek folytán a betegek könnyen esnek áldozatul súlyos fertőzéseknek, és életüket az esetenként csillapíthatatlan vérzések is veszélyeztetik. Extrém magas sugárdózisok a gyomor- és bélnyálkahártyát is elpusztítják, valamint kárt tesznek a központi idegrendszerben.

Jelenleg korlátozott lehetőségek vannak a kezelésre

A sugárbetegség napok, esetleg hónapok alatt halálhoz vezethet. Kezelésként jelen pillanatban leginkább a fertőzéseket feltartóztató antibiotikumok, illetve a fehérvérsejteket és vérlemezkéket pótló vérkészítmények jönnek szóba.

További lehetőségként felmerül még a megmaradt csontvelőt fokozott fehérvérsejt-termelésre ösztökélő hormonszerű anyag, a granulocita kolóniastimuláló faktor (G-CSF), amelyet sugárkezelésen átesett rákbetegeknek szoktak adni a kezelés következtében leesett fehérvérsejt-szám normalizálására. Bár ezt a szert nyilvántartják mint az atomerőmű-balesetek esetén adható elsősegélyt, a legtöbb sugárbeteg halálát a vérzések okozzák, és ezekkel szemben nem kínál megoldást.

Kellene gyógyszer megelőzésre és utólagos bevételre is

Ezért a kutatók lázasan keresik azokat a vegyületeket, amelyek egyszerre lennének képesek megfékezni a vérvesztést és a sugárzás többi hatását - ráadásul tudnák mindezt előzetes és utólagos bevételkor is.

Egy megelőzésként adható "sugárernyőnek" különösen nagy hasznát látnák azok az atomerőművi dolgozók és katonák, akiket baj esetén az első vonalba szólít a kötelességük. Azonban a legtöbb embert készületlenül éri a reaktorbalesetekből származó sugárterhelés - nem beszélve egy esetleges atomtámadásról -, ezért óriási szükség volna olyan, a sugárzás hatását utólag tompító szerekre is, amelyek akár egész hosszú idővel az esemény bekövetkezte után is megvédenének a károsodástól.

Gyógyszerjelöltek a láthatáron

Pillanatnyilag három amerikai cég terméke áll a legközelebb a gyógyszerhatósági engedélyeztetéshez - olvasható a Scientific Americanben. A Cleveland BioLabs jelenleg majmokon tesztelt CBLB502-es jelű szere még 48 órával a sugárhatás után is nyújt némi védelmet.

Egy másik, fejlesztés alatt álló készítmény, az Onconova Therapeutics Ex-RAD fantázianevű készítménye mind előzetesen, mind utólag adva megvédte az egereket a közvetlen sugárzás okozta maradandó károsodástól. A cégnél azt remélik, hogy az előzetes védőernyőhatás időtartamát 24 órára is ki tudják terjeszteni. Erre az ad reményt, hogy állatkísérletekben a beadást követő több hét után is kimutatható volt a védelem.

Más oldalról közelít a problémához a Cellerant Therapeutics, amelynek CLT-008 jelű készítménye sejteket tartalmaz, intravénásan kell beadni, és a fehérvérsejtek serkentését célozza. Állatkísérletekben még a besugárzás után 3-5 nappal adva is hatékonynak bizonyult. Alkalmazása kétségtelenül komolyabb orvosi felszereltséget igényel, azonban jó folytatás lehet azoknál, akik a sürgősségi beavatkozást már megkapták.

Az elszenvedett sugárterhelést mérik Japánban

Nehéz kérdés a sugárellenes gyógyszerek tesztelése

A sugárellenes gyógyszerek fejlesztésénél már csak a tesztelésük problémásabb. Ugyanis módszeres emberi vizsgálatokkal csak a biztonságosságukat lehet megállapítani, a hatékonyságukat nem.

A cégek kizárólag egészséges önkéntesekkel dolgozhatnak, hiszen nem tehetik ki az embereket sugárzásnak a teszt kedvéért. Az USA legfőbb élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatósága, a Food and Drug Administration (FDA) két állatmodellben - rendszerint egereken és majmokon - engedi tesztelni a szerek hatékonyságát. Embereken csak a biztonságosság vizsgálható, és az eddig elvégzett vizsgálatok létszáma - 150, illetve 100 fő - egyelőre messze elmarad az engedélyeztetéshez szükségestől.

Jóllehet a tesztelés körüli nehézségek a gyógyszerek pontos hatásmechanizmusának felderítését is hátráltatják, az alapokkal a kutatók már elég jól tisztában vannak. A CBLB502 olyan kommunikációs jelmolekulák felszabadulását serkenti, amelyek előmozdítják az emésztőrendszer gyógyulását. Az Ex-RAD szintén a sejtek közötti kommunikációt használja ki a DNS javításának elősegítésére és a sejtek elhalásának megfékezésére.

Koleszterincsökkentőt fejleszteni anyagilag kevésbé kockázatos

Az sem könnyíti meg a fejlesztő cégek életét, hogy beruházói szemmel nézve jóval kockázatosabb egy olyan gyógyszerbe invesztálni, amelyet a kormány szükség esetén megvásárol ugyan, egyébként viszont a raktárban hever, mint egy millióknak eladható új koleszterinszint-csökkentőbe forgatni a pénzt.

Talán a szerek alkalmazási körének kiterjesztése keltheti fel a befektetők érdeklődését. Végtére is a vérképző rendszer stimulálására számos más betegségben is szükség van. Egyes szerek a rákgyógyításban is megtalálhatják a helyüket: laboratóriumi és állatkísérletes eredmények igazolják, hogy a CBLB502 védelmet nyújthat az egészséges szöveteknek - de nem a rákos sejteknek - a daganatos sugárterápia okozta mellékhatásokkal szemben.

Még évek telnek el, mire lesz hatékony gyógyszer

Az USA Védelmi Minisztériuma Radiobiológiai Kutatóintézetének sugárvédelmi programvezetője, Mark Whitnall, aki pozíciójánál fogva valamennyi szer fejlesztését nyomon követi, nem szívesen találgatna, hogy melyikük fut majd át elsőként az engedélyeztetés gépezetén. Azt azonban biztosra veszi, hogy évek telnek még el úgy, hogy nem lesz a kezünkben hatékony gyógyszeres védelem a gamma-sugarak okozta kár ellen.

A Cleveland BioLabs 2012 végén tervezi benyújtani a CBLB502-t az FDA-nek engedélyezésre. Az Onconova legkorábban 2013-ra reméli, hogy az Ex-RAD zöld lámpát kaphat a hivataltól. A Cellerant pedig úgy látja, négy év még mindenképpen kell ahhoz, hogy az engedélyeztetési folyamat megindításához szükséges adatmennyiséget összegyűjtse.