Öt-tíz évente ajánlott a vastagbéltükrözés ötven felett

Magyarországon évente körülbelül ötezren halnak meg vastag- és végbélrákban. A halálesetek nagy része megelőzhető lenne rendszeres szűrővizsgálattal. A szakemberek azt ajánlják, hogy ötven éves kor felett, még ha nincsenek is tünetek, évente ajánlatos eljárni székletvérvizsgálatra, vastagbéltükrözésre pedig 5-10 évente. Ha azonban valaki úgy tapasztalja, hogy székelési szokásai megváltoztak, forduljon minél előbb szakorvoshoz.

Ma Magyarországon évente mintegy 9000 új vastagbélrákos esetet ismernek fel, miközben körülbelül 5000-en a betegség következtében haláloznak el. "A halálozások nagy része megelőzhető lenne, ha az ötven év felettiek rendszeresen járnának szűrővizsgálatra" - hangzott el az Országos Onkológiai Intézet és a Kor Kontroll Társaság csütörtökön laikusoknak, rákbetegeknek tartott nyílt napján.

A szűrés életeket menthet - különösen igaz ez vastagbéldaganat esetében

A vastag- és végbéldaganatok szinte kivétel nélkül a bélpolipokból alakulnak ki. A vastagbélpolip egy szemölcsszerű kinövés a bél falán, a bélcsatorna ürege felé. Szövettanilag a polip többféle lehet, ez határozza meg a daganatos elfajulás kockázatát.

Az egészséges vastagbél-nyálkahártyából az életet veszélyeztető vastagbélrák soklépcsős folyamat során alakul ki, amely átlagosan tíz év alatt megy végbe. Ezért a megelőző állapotok időbeni felismerésével a rák kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető. Ráadásul a vastag- és végbélrák a többi ráktól eltérően különösen hatékonyan kiszűrhető, és többféle szűrési módszer is létezik vizsgálatára.

Láthatatlan vér a székletben

Európa-szerte az ötven éven felüliek körülbelül harminc százalékában, a hetven év felettieknek pedig ötven százalékában fordulnak elő polipok, viszont a polipoknak csak kevesebb mint egy százalékából alakul ki vastagbélrák.

Mivel a polipok legtöbbször nem okoznak tüneteket, időszakos vérzés is csak a betegek kevesebb mint öt százalékában észlelhető, ezért sok beteg nem fordul orvoshoz. Az onkológus szakemberek szerint azonban ötven év felett ajánlatos évente székletvérvizsgálatot végeztetni.

A vizsgálat neve alapján laikus ember könnyen arra gondol, hogy ha nem véres a széklete, nincs is szüksége székletvérvizsgálatra. Ez a teszt azonban elsősorban a szemmel nem látható, rejtett vérzést mutatja ki, a vér pedig a sérülékeny felszínű polipokból származik. A székletvérvizsgálat megbízhatósága 50 százalék, korszerűbb típusáé 70 százalék. Ha valakinek a vizsgálata pozitív eredményt hoz, a következő lépés az endoszkopós, azaz a vastagbéltükrözéses vizsgálat, amelynek megbízhatósága már 100 százalék.

Vastagbéltükrözés ma már virtuálisan is

A vastagbéltükrözés kellemetlen beavatkozás, ám ezzel a vizsgálattal egyértelműen meg lehet állapítani a vastagbélpolipok méretét és állapotát. Ezért ötven év felett a szakemberek tünetmentes betegeknek 5-10 évente ajánlják ilyen vizsgálat elvégeztetését.

A kolonográfia modernebb, kevesebb fájdalommal járó változata a CT-kolonográfia, amelynek legfőbb előnye, hogy a vizsgálat során nem kell behatolni a bél üregébe ahhoz, hogy felvétel készüljön róla. A virtuális vastagbéltükrözés nagy pontosságú képet ad a vastagbél legtávolabbi pontjairól is, a polipok méretéről - itthon azonban egyelőre nagyon kevés helyen érhető el. Fontos tudni azt is, hogy pontossága még elmarad a vastagbéltükrözésétől.

Figyeljük a tüneteinket!

Ha valaki azt tapasztalja, hogy megváltoztak a székelési szokásai - például korábban mindig székrekedése volt, és most hol napokig hasmenése van, aztán meg néhány napig székrekedése - forduljon minél előbb orvoshoz. A vastagbélszűrés figyelmen kívül hagyását jól szemlélteti az a tény, hogy itthon a betegek nagy százaléka bélelzáródás miatt kerül kórházba.