Kapcsolatot találtak bélbaktériumaink és viselkedésünk között

Amerikai kutatók meggyőző állatkísérletes bizonyítékot közöltek arra nézve, hogy a bélflóra összetétele befolyásolhatja az agyműködést és a viselkedést.

A McMaster Egyetem kutatói egészséges felnőtt egerekben kimutatták, hogy ha a bélflóra normális egyensúlyát szájon át adott antibiotikum-kezeléssel felborítják, az állatok viselkedése megváltozik: vakmerőbbé és kevésbé szorongóvá válnak.

A viselkedésbeli változással együtt járt egy agyi növekedési faktor, a BDNF (brain-derived neurotrophic factor) szintjének növekedése. A BDNF elsődleges feladata az agyi idegsejtek fejlődésének és működésének támogatása, és egyes vizsgálatok összefüggésbe hozták a depresszióval és a szorongással is. Amikor az antibiotikumkezelést abbahagyták, az állatok bélflórája néhány napon belül helyreállt, és ezzel együtt visszatért az állatok normális viselkedése, és a kezdeti értékre csökkent a BDNF-szint.

A félénk egér bélbaktériumaitól az élénk egér is félénkké vált

A baktériumok viselkedés-befolyásoló hatását a kutatók következő kísérlete is megerősítette. Ebben a kísérletben egy jellemzően passzív, félénk és egy élénkebb, merészebb egértörzset használtak.

Ha az egyik törzs egyedeibe a másik törzs egereiből vett bélbaktérium-tenyészetet juttattak, az állatok viselkedése hasonlóvá vált a donoregerekéhez: a félénk egerek merészebbé, az élénk egerek viszont passzívabbá váltak. Az eredmények a Gastroenterology című szaklapban olvashatók.

Probiotikumok viselkedési zavarokra?

Régóta ismert, hogy a bélbaktériumok számos, az egészséghez nélkülözhetetlen funkciót töltenek be: energiát nyernek ki az elfogyasztott táplálékból, megvédenek a fertőzésektől és tápanyagokkal látják el a bél sejtjeit. A bélflóra megzavarása súlyos problémákat okozhat. Egyes kutatók feltételezik, hogy pszichiátriai betegségekben, például az autizmus egyes formáiban is szerepe lehet az abnormális bélflórának. Néhány gyakori bélbetegséget, köztük az irritábilisbél-szindrómát pedig összefüggésbe hozták szorongással vagy depresszióval.

A bélbaktériumok és az idegrendszer működése közti kapcsolatot egyelőre nem ismerjük pontosan. Ám ez a kutatás arra utal, hogy a bélflóra összetétele és stabilitása - amely antibiotikumok vagy fertőzések következtében felborulhat - befolyásolja a viselkedést. Ez felveti azt a lehetőséget, hogy a probiotikus baktériumokat egyes viselkedési zavarok kezelésére is alkalmazzák.