Az Applied and Environmental Microbiology című szaklapban közzétett vizsgálatot a bőrápoló- és tisztálkodószereket gyártó GOJO Industries, a kozmetikai és egyéb termékek laboratóriumi vizsgálatával foglalkozó BioScience Laboratories és az Arizonai Egyetem kutatói végezték.
A kórokozó mikrobák terjesztésének megelőzésére leggyakrabban a szappanos kézmosást javasolják. Ám egyáltalán nem mindegy, milyen szappant használunk - állítják a szerzők. A közösségi intézményekben, nyilvános vécékben a folyékony szappan tárolásának leggyakoribb módja a nagyméretű, utántölthető adagolótartály. Ellentétben az egyszer használatos adagolótartályokkal, az utántölthető tartályok gyakran baktériumokkal szennyezettek, és a fertőzött szappan komoly szerepet játszik a fertőzések terjedésében, ahogy az több kórházi járvány esetében bebizonyosodott.
Több volt a baktérium kézmosás után, mint előtte
Carrie Zapka és munkatársai egy ohioi általános iskolában a 14 utántölthető szappantartály mindegyikét fertőzöttnek találták. A vizsgálati csoport az iskola 10 diákjából és 12 dolgozójából állt, akiknek a kezén a vizsgálat kezdetekor sem vágás, sem kiütés vagy egyéb bőrprobléma nem volt megfigyelhető. A résztvevőket arra kérték, hogy mossanak kezet a tartályokból adagolt szappannal, és megvizsgálták a kezükön lévő baktériumok számát a kézmosás előtt és után. Azt találták, hogy az úgynevezett Gram-negatív baktériumok mennyisége 26-szor nagyobb volt a szennyezett szappannal való kézmosás után, mint előtte.
Ez az első vizsgálat, amelyben számszerűen kimutatták, hogy a szennyezett szappan használata növeli a bakteriális szennyeződés mértékét, és hogy a szennyezett kezekről a baktériumok olyan felületekre is átterjedhetnek, amelyekkel nem érintkezünk közvetlenül.
A résztvevők kezét a vizsgálat után fertőtlenítették tiszta szappan, majd kézfertőtlenítő folyadék használatával, az iskola szappantartályait pedig egyszer használatos tartályokra cserélték. Újabb fertőzést egy év használat után sem mutattak ki az iskolában.