Így változtatja meg a nagyvárosi lét az agyműködést

Német és kanadai kutatók választ találtak arra a kérdésre, hogy a városi élet miért növeli a skizofrénia és más mentális zavarok kialakulásának kockázatát.

Ismert, hogy a nagyvárosi lét árthat az ember mentális egészségének. Német és kanadai kutatók most egy lehetséges választ adnak az okra is a Nature tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmányukban.

Agyi képalkotó eljárással kimutatták, hogy a városban lakó vagy városban felnőtt emberek bizonyos agyterületei erőteljesebben reagálnak a stresszre. Véleményük szerint ez megmagyarázhatja, hogy a városi élet miért növeli a skizofrénia és más mentális zavarok kialakulásának kockázatát.

Korábbi kutatások során ugyanis úgy találták, hogy a városban való nevelkedés növeli a skizofrénia kockázatát, egyes bizonyítékok pedig arra utalnak, hogy a nagyvárosokban lakók körében gyakrabban fordulnak elő hangulati és szorongásos zavarok.

A most ismertetett vizsgálatba bevont önkéntesek mindegyike egészséges volt. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes emberek agya miként reagál a más emberek által okozott stresszre. A résztvevőknek agyuk szkennelése közben matematikai feladatokat kellett megoldaniuk. Ezekről úgy tudták, hogy könnyűek lesznek, ám valójában olyan trükkösek voltak, hogy minden önkéntes szinte valamennyit elrontotta.

Még a szkennerben fekve hallhatták a résztvevők, amint az egyik kutató kritizálja teljesítményüket, arról beszél, hogy az meglepően rossz és csalódást keltő, majd azt is közölte az önkéntesekkel, hogy képességeik alapján talán nem is alkalmasak a vizsgálatban való részvételre.

A nagyvárosban élők agya intenzívebben reagál a pszichés nyomásra

Az eredeti vizsgálat a 32 résztvevőnél úgy találta, hogy a városlakók két agyterületének tért el az aktivitása a bántó kritika jelentette stressz alatt a vidékiek (nem városlakók) agyához képest. Az egyik az amygdala volt, amely többek között a környezetből érkező fenyegetésekre reagál, a másik pedig az amygdalát szabályozó agyi idegpálya.

A stressz a 100 ezernél nagyobb lélekszámú városok lakóinak agyában váltotta ki a legnagyobb aktivitást az amygdala területén, ennél kisebb aktivitást mutatott a 10 ezer lakosú városokban élőknél az adott agyterület, a legkisebb aktivitást pedig a 10 ezernél kevesebb lakosú településen élőknél tapasztalták. A kutatók azt is figyelembe vették, hogy 15 éves koruk előtt hol éltek a résztvevők. Ezzel kapcsolatban is azt találták, hogy minél több időt töltött valaki gyerekkorában nagyvárosban, annál aktívabban reagált a stresszre az amygdala és az azt szabályozó kör.

A stressz hatását vizsgáló kísérletet később kis változtatással újabb 23 önkéntessel is megismételték, ebben az eredmény az elsőhöz hasonló volt.

Ezt követően újabb 37 felnőtt agyi aktivitását már úgy vizsgálták, hogy nem kritizálták a feladatmegoldás közben teljesítményüket. Ennél a tesztnél nem találtak különbséget a városiak és a vidékiek agyi reakciójában. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a különbség nem a mentális teljesítményben van, hanem a kritizálásból, a negatív stresszből adódik.

A tanulmány nem ad választ arra, hogy a városi élet miért élezi ki ennyire az agy reakcióját - magyarázta Andreas Meyer-Lindenberg, a mannheimi mentális egészség központi intézetének munkatársa, a cikk első szerzője. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a fiatal korban elszenvedett stressz hosszan tartó hatást válthat ki - tette hozzá.