A Nature Medicine című szakfolyóiratban ismertetett vizsgálatban egereken próbálták ki, hogy a vakcina miként hat az állatokban előidézett prosztatatumorra. A daganat összezsugorodott, ami azt jelzi, hogy az eljárás majdan hatékony rákterápiához vezethet.
"Az immunrendszer felhasználása a rák kezelésére pillanatnyilag nagyon izgalmas terület. Az általunk kifejlesztett új megközelítés erre az ígéretes alapra épít" - áll az amerikai Mayo Klinika és a nagy-britanniai Leedsi Egyetem munkatársainak sajtóközleményében. A módszert elvileg más daganattípusok - például a bőrrák vagy az emlőtumor - ellen is bevethetik, ám a kutatók hangsúlyozzák, hogy még legalább két év, mire az első klinikai vizsgálatok megkezdődhetnek. Ugyancsak vizsgálják az immunterápiában rejlő lehetőségeket agresszívebb ráktípusok, mint a tüdő-, az agy-, illetve a hasnyálmirigy-daganatok esetében is.
Bőrdaganat esetében már léteznek immunterápiás eljárások
A rák immunterápiája viszonylag új terület. Egy immunterápiára alkalmazható hatóanyag például az ipilimumab, amelyet idén márciusban engedélyezett az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) az előrehaladott melanómában szenvedő páciensek életének meghosszabbítására. Egy terápiás vakcina klinikai alkalmazását pedig, amelynek feladata az lenne, hogy a prosztatarák elleni küzdelemre serkentse az immunrendszert, tavaly áprilisban hagyta jóvá az FDA.
A hagyományos védőoltásokkal ellentétben a terápiás vakcinákat nem a betegség megelőzésére, hanem annak gyógyítására tervezik. Az amerikai-brit kutatócsoport vakcinája olyan vírusokat tartalmaz, amelyek a daganatsejtekre jellemző fehérjéket (antigéneket) nagy mennyiségben termelve jól láthatóvá teszik ezeket az immunrendszer számára, beindítva a daganatsejteket elpuszító, hatékony immunválaszt.
A cél az immunrendszer működésbe hozása
A vakcina előállításához a kutatócsoport egészséges humán prosztataszövetből nyert ki DNS-darabokat, amelyeket vírusok genomjába építettek. A vírust tartalmazó vakcinát intravénásan, sorozatban adták be az állatoknak. Az állatok T-nyiroksejtjei támadást indítottak a vírus által termelt antigének, és ezáltal az ugyanilyen antigéneket hordozó prosztatatumor-sejtek ellen. Úgy találták, hogy a vakcinával kiváltott immunválasz egészséges sejteket nem támadott meg, viszont képes volt többféle útvonalon is megcélozni a tumort.