A kutatócsoport a légszennyezést emellett a fokozott depresszióért és szorongásért is felelőssé teszi, és azzal együtt, hogy a vizsgálat egereken folyt, úgy vélik, hogy emberekben is hasonló hatást fejthet ki a rossz levegő.
A kutatók a vizsgálatban az egereket két csoportra osztották: az egyik csoportot tisztított, míg a másikat erősen szennyezett levegőn tartották. A "légköri viszonyokat" naponta hat órán keresztül, hetente öt napon át, összesen tíz hónapig tartották fent. A kísérlet ideje tehát majdnem az egerek élethosszának felére kiterjedt.
A szennyezett levegő összetételét úgy állították be, hogy az hasonlatos legyen a kipufogógázból, illetve az ipari kibocsátásból származó gázokéval. A rövidebbet húzó egerek tehát egy szennyezettebb városi környezet levegőjét szívhatták a kísérlet ideje alatt.
A szennyezett levegőn tartott egér lassabban tanul
A tízhónapos kísérleti időszakot követően az egerek viselkedését több módszerrel is vizsgálták. Először jól megvilágított arénába helyezték az állatokat, akik 2 percet kaptak, hogy a kijáratok valamelyikét megtalálják. Ezt követően további öt napon át ismételték a menekülőutak megtalálására való felkészítést. A szennyezett levegőn tartott egerek lassabban tanulták meg, hol vannak az egérlyukak, és később éles helyzetben kisebb valószínűséggel találták meg azokat.
Egy másik vizsgálat azt mutatta ki, hogy a szennyezett levegőt szívó egerek magasabb arányban tanúsítottak depresszív magatartást, mint a friss levegőt élvező fajtársak. A kutatók azt találták, hogy a szennyezett levegőn élő egerek agyában a hippokampusz területén kevésbé komplex volt a vizsgált idegsejtek felépítése, ami szoros kapcsolatban áll a gyengébb tanulási és emlékezési képességgel.
Az eredményekből arra következtettek, hogy ha jelentős időt töltünk szennyezett levegőjű környezetben, annak nyilvánvaló negatív hatásai lehetnek az agyra, ami egészségügyi problémák sorának lehet táptalaja.