Gyakran hallani, hogy a lúdtalpasok országa vagyunk, ám ez a promléma a fiatalok többségét még nem érinti. "A még rugalmas végtag jól alkalmazkodik a talaj egyenetlenségeihez, megfelelően boltozatos a szerkezete, így egy fiatal gyakorlatilag akármit a talpa alá köthet, ortopéd panasza nem lesz" - mondja dr. Mező Róbert, a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Kórháza Központi Rehabilitációs Osztályának ortopéd főorvosa, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem mesteroktatója.
A húszas éveink végétől jelentkeznek az első lábpanaszok
A normális lábboltozat 6-8 éves korban alakul ki, méghozzá aktív izommunka következtében: jó sok ugrálás, fogócskázás, szaladgálás kell hozzá. Ugyanez az aktivitás, részben a lábboltozat szempontjából, jó lenne kamaszkorban is, amikor a csontok hirtelen növekedésnek indulnak. Ám ilyenkor a hormonháztartásban lezajló változások okán aluszékonyabbak, lustábbak a gyerekek, az internet és a videojátékok miatt pedig iskolán kívül is mozgásszegény életmódot folytatnak.
Az évek számának növekedésével azonban a lábpanaszok óhatatlanul növekednek, ráadásul ez lábunk esetében viszonylag fiatal korban bekövetkezik. "Abból erednek a láb ortopédiai elváltozásai, hogy az ember nem járásra van kitalálva, hanem függeszkedésre" - mondja az ortopéd főorvos.
"Testünk szavatossága egy emberöltő, nagyjából huszonöt év. Késő húszas éveinkben kezdenek kialakulni azok a degeneratív eltérések a lábon, amelyek később kínzó panaszokat okoznak" - teszi hozzá dr. Mező Róbert. Mivel a lábközép alatt nincsenek izmok, csak vékony kötőszövet, ezért a csont nagyon érzékeny alatta, és előbb-utóbb fájni kezd.
A lapos papucs többet árt, mint használ
A fájdalom arra sarkall, hogy kényelmes lábbelit keressünk: nyáron leginkább papucsot, ruganyos műanyag klumpát, tornacipőt. Pedig ezzel csak ártunk a lábunknak: akárcsak a tűsarkúban, a lapos cipőben is kialakulhat kényszeres lábtartás.
"Akinek kezdődő lúdtalpa van, annak lapos papucsban jobban bebukik a bokája, ettől elfordul a térde, emiatt kitolja a csípőjét, és azt kompenzálja a derekából - úgyhogy a végén fáj a bokája, a térde, a csípője, a dereka" - figyelmeztet az ortopédorvos.
A lúdtalpasok Achilles-ínja megrövidül, és lapos papucsban - mivel ekkor a talp és a vádli derékszöget zár be - megfeszül. Képes elhúzni a bokát oldalra, és tovább biccenti a hosszboltozatot, összességében tehát épphogy erősíti a lúdtalpat.
Lúdtalpasoknak nem ajánlott a balerinacipő
Kezdődő lúdtalphoz az ortopéd orvos 2-3 centiméteres sarkú lábbelit ajánl, mert az kevésbé feszíti meg az Achilles-ínt, ezáltal kisebb mértékben mozdul el oldalra a bokacsont, enyhébb lesz a kompenzálás, vagyis a fájdalom. A lúdtalppal küzdők felejtsék tehát el a látszólag kényelmesnek tűnő, lapos sarkú balerinacipőket.
De nem ajánlott számukra a gördülő talpú cipő sem, mert túlhúzza az Achilles-ínt, és fokozhatja a statikai deformitások súlyosságát.
A lúdtalp hosszú távú szövődményei: bütyök, kalapácsujj Hosszabb távon a lúdtalp szövődményeként ízületi kopás, gyulladás, bütyök, kalapácsujj és még számtalan deformitás jelentkezik. "A bütyök tulajdonképpen az elmozdult öregujjcsont, amelyen - a cipő nyomására - gyulladás alakul ki. Ám mivel a csont élő szövet, védekezésül újabb és újabb réteget épít a gyulladt részre, amely így egyre nagyobb lesz, és a bütyök lassan fájdalmas dudorrá nő" - magyarázza Mező Róbert. Megelőzésre vagy enyhébb esetben éjszakai bütyökkorrigáló viselhető, amely visszapozícionálja a lábujj tengelyét. Nappal pedig a szilikonos bütyökvédő védi a cipő nyomásától a csontot. A kalapácsujj is a lábfej rendkívül összetett felépítéséről árulkodik. A bokát belülről megkerülő ujjhajlító inak a boltozat süllyedésétől megrövidülnek, és berántják a lábujjakat: következménye az állandó "karmoló" ujjtartás, a kalapácsujj, felső részén (ahol dörzsöli a cipő) néhány kínzó bőrkeményedéssel vagy tyúkszemmel. Ezekre lábujjgyűrű, szilikonos lábujjvédő sapka, kalapácsujjvédő tapasz kerülhet. A bütyök és a kalapácsujj súlyos esetben csak műtéttel orvosolható. A talpnyomás-térkép lehetővé teszi a túlterhelt pontok azonosítását. Míg a bőrelváltozásokat szakértő pedikűrös képes eltávolítani, az ezeket okozó anatómiai rendellenességek korrigálásához ortopédiai talpbetét, cipőbe ragasztható vagy a lábfejre rögzíthető korrekciós párna szükséges. Ezek kiválasztásához, cipőbe illesztéséhez feltétlenül szakember segítségét kell kérni. |
Az öt centiméternél magasabb sarkú cipő szintén árt a lábnak
A nyári magassarkú szandálok sem lábbarát viseletek, nők esetében egyébként is a 4-5 centiméternél magasabb sarkú cipők okozzák a legtöbb lábgondot. Instabillá teszik ugyanis a bokát, amitől az ínszalagok megnyúlnak, kevésbé kontrollálható a mozgás, ebből adódóan pedig felgyorsulnak a kopásos tünetek, megsüllyed a boltozatos szerkezet. Ez túlterheli az előláb (a lábfej lábujjak felőli fele) csontjait, ezért a lábközépi terület fájni kezd.
Teherelosztásra alkalmas lehet a drogériákban kapható szilikonos párna, csak tudni kell, hova tegyük a talpon: nem oda, ahol fáj, hanem közvetlenül mögé. A Flashdance című filmben van egy jelenet, amit Mező Róbert legszívesebben levetítene mindenkinek: "Amikor a főszereplő táncpróbára készül, fáslizza a lábát, és beragaszt a talpa közepére egy kis bucit. A fásli rögzíti a talpcsontokat, a buci pedig eloszlatja az izomzaton a terhet."
Műanyag lábbeliben izzad a láb, ami kedvez a gombák elszaporodásának
A nyári divatlábbelikkel a másik alapvető probléma, hogy legtöbbször olcsó anyagból, szellőzésmentes műanyagból vagy műszálas kelméből, rossz minőségben készülnek. Az egészséges láb járás közben izzad, amit a bőrünk elpárologtatna, ám a műanyag lábbeliben - legyen azon bármennyi lyuk - erre képtelen.
"Az izzadság a talp alatt összegyűlik, a porral keveredve finom sarat alkot, amelyben prímán szaporodnak a baktériumok és a gombák" - int Mező Róbert. Az utcán is viselt strandklumpát vagy műanyag papucsot soha senki nem szokta fertőtleníteni használat után, mert eszébe sem jut. Pedig csakis így előzhetné meg a makacs panaszokat, amelyeket aztán több hónapos ecsetelő- vagy gyógyszeres kúrával lehet csak enyhíteni.
Másképp alakul a láb terhelése járás közben, mint korábban hitték A számítógépes modellezés fölfedte, hogy a láb terhelése egészen másképp alakul, mint amint azt korábban hitték: azaz, hogy a terhelés 70 százaléka a sarokra esik, a többi meg az előlábra, az öregujj és kisujj mögötti területre. "Ezzel szemben a számítógépes vizsgálatokból tudjuk, hogy a lábfejet hosszában ketté lehet osztani: a sarokcsont és a kisujjunk közötti két szélső lábközépcsont tartása stabil, az öregujjunk és a bokacsont közötti másik három lábközépcsont viszont dinamikusan mozog a talajfelszíntől és a terheléstől függően" - mondja Mező Róbert. |
***
Figyelem! A gyakran égő talp és a berepedezett sarok cukorbetegség tünete lehet, a "diabéteszes lábnak" nevezett idegrendszeri károsodás okozza. Ajánlatos haladéktalanul kivizsgáltatni!