Újabb betegségnél találták hatásosnak a placebókat

Vajon a placebo szerek befolyásolják-e az asztmás betegek állapotát? - erre a kérdésre keresték a választ a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának munkatársai. Eredményeiket a The New England Journal of Medicine (NEJM) legújabb számában tették közzé.

A placebo "látszólagos gyógyszer", a placebohatás lényege pedig az, hogy a páciens állapotában anélkül következik be javulás, hogy valódi kezelést vagy tényleges hatóanyagot tartalmazó gyógyszert kapott volna.

A bostoni kutatók most asztmás betegeknél vizsgálták a placebók hatását: két különböző placebo-kezelés hatását vetették össze az igazoltan hörgőtágító hatású kezelés (albuterol) eredményével.

A szakemberek azt találták, hogy bár a placebók semmilyen hatással nem voltak a tüdő működésére, a páciensek szubjektív beszámolói alapján a placebo szerek ugyanolyan hatékonyan enyhítették az asztmatikus tüneteket és a diszkomfort-érzést, mint az albuterol.

A kutatásban résztvevő 39 krónikus asztmás beteg mindegyike 12 kezelésen vett részt: a kezelteknél véletlenszerűen váltogatták a valódi albuterol inhalátoros ("pipa") és a placebo inhalátoros kezelést, valamint az úgynevezett színlelt akupunktúrát (amelyben nem használnak sem tűket, sem a hagyományos akupunktúrás pontokat). Mindegyik kezelést összesen háromszor ismételték, három alkalommal pedig semmilyen beavatkozást sem végeztek.

A betegek légzésfukciós vizsgálatai azt mutatták, hogy az albuterol inhalátoros kezelést követően 20 százalékkal nőtt a tüdőkapacitás mérésére használt FEV1 érték (erőltetett kilégzéskor egy másodperc alatt kilélegzett levegőtérfogat). A két placebo kezelést követően, illetve a kezelés kimaradása esetén azonban mindössze 7 százalék növekedést mértek.

"Mivel nem tapasztaltunk lényeges különbséget a placebo-kezeléseket követő, valamint a kezelés kimaradása után regisztrált eredmények között, elmondható, hogy nincs objektív placebohatás a tüdő működését illetően" - jelentette ki a kutatás vezetője.

Mindazonáltal a páciensek elmondásai alapján a kutatók megállapították, hogy szubjektív placebohatás viszont létezik: a vizsgálat résztvevői állapotuk egyértelmű javulásáról számoltak be mind az albuterol-, mind pedig a kétféle placebo-kezelés után, míg a kezelés elmaradásakor nem éreztek javulást.

Ted Kaptchuk, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának vezető kutatója kifejtette, hogy korábbi vizsgálatok már igazolták a placebók jótékony hatását az asztmás betegeknél.

"Meglepett, hogy bár az objektív légzésfunkciós vizsgálatok alapján nem tapasztaltunk placebohatást, a páciensek szubjektív, pozitív visszajelzései mindhárom kezeléssel kapcsolatban egyértelműsítették, hogy a placebók a valódi gyógyszerekhez hasonlóan segítenek az állapotuk javításában."