A rendszertelen menzesz sokszor életmódváltással rendezhető

A policisztás ovárium szindróma diagnózisa hallatán sok gyerekre vágyó nőt kiver a víz. Mintha sorsa most pecsételődne meg, a diagnózis csak azt jelentheti, hogy többé már nem lehet gyereke. Pedig a betegségnek rosszabb a híre, mint a lefolyása, sokszor már életmódbeli változtatásokkal is meggyógyulhat a beteg.

Policisztás ovárium szindrómára egy nőnek akkor kell gyanakodnia, ha több hónapja nincs menzesze, nem esik teherbe és fokozottan szőrösödik. "Jellemző, hogy a kórképben érintett nők fele súlyfelesleggel is küzd" - mondja dr. Siklósi György szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság alelnöke.

"Az ultrahanglelet alapján policisztikus ovárium szindrómáról akkor beszélünk, ha a petefészekben a kéreg alatt legalább tíz darab kis ciszta található, amelyek átmérője nem haladja meg a tíz millimétert. Tíz milliméter felett ugyanis egy tüsző már elkezd ösztrogént termelni, azaz lehetne peteérés is, a policisztás ovárium szindrómát viszont épp a petefészek fokozott férfihormon-termelése és a peteérés elmaradása jellemzi" - mondja a szülész-nőgyógyász.

Bár minden ötödik nő ultrahangleletén szerepel, hogy policisztikus ovárium szindrómához hasonló a kórkép, a statisztikák szerint a "gyanús" lelettel rendelkezőknek csak a negyedénél áll fenn ténylegesen a betegség. "A kór hallatán az érintett nők frászt kapnak, rámennek az internetre, és máris azt érzik, hogy végük van, nem lehet gyerekük. Pedig csak policisztás ovárium szindróma miatt a praxisomban 33 év alatt egy nőnek sem kellett lemondania a gyermekáldásról, azaz ha legalább egy petevezetőjük, valamint a férjül spermaképe egyébként rendben volt" - mondja Siklósi.

A párok hatodánál a szindróma a meddőség oka

A szindrómában szenvedők fele túlsúlyos, többségüknél már a testtömeg 10-15 százalékának megfelelő fogyás eredményeképpen beindul a peteérés. Ha a betegnek nincs súlyfeleslege, akkor néhány hónapos gyógyszeres hormonkezelés segít a peteérés beindításában. "Pár hónap, mire beáll a peteérés, és aztán még átlagosan három-négy hónap, mire bekövetkezik a teherbeesés. Tehát, aki ilyen szindrómával jelentkezik szakorvosnál, jó eséllyel egy éven belül számíthat a gyermekáldásra" - mondja a szülész-nőgyógyász.

A szakember türelemre inti a párokat. "A szakirodalom szerint egy év próbálkozás alatt a párok 85 százaléka esik teherbe. Azaz nem egy hónap alatt, hanem egy év alatt! De a betegeim egy része, ha gyereket szeretne, és az első hónapban nem jön össze, már kétségbe esik".

Magyarországon a párok 15-20 százalékánál nem következik be két éven belül a várt fogantatás. "Vannak alapvető tényezők, amelyek kizárják a teherbeesést. Ha nagyon rossz a spermakép, nincs más választás, csak a mesterséges megtermékenyítés. Ugyanez a helyzet, ha nincs átjárható petevezető. Ez a két kórkép a meddő párok 30-40 százalékát érinti. Az esetek 60-70 százalékában viszont a meddőség hormonális eredetű, például gyengébb a peteérés vagy policisztikus ovárium szindróma áll fenn. Ez utóbbi a meddőségben érintett párok hölgytagjainak hatodánál fordul elő. A hormonális eredetű kórképek azért szerencsésebbek, mert könnyebb rajtuk változtatni, nem szükséges rögtön a lombikbébi programot forszírozni" - mondja dr. Siklósi György.

Forrás: AFP

Divatja van a betegségnek

A policisztás ovárium szindrómának manapság divatja van, egyre több nőtől hallani, hogy ezzel diagnosztizálták, illetve rengeteg cikk is születik a témában.

"Pedig nem új betegségről van szó, már 1934-ben leírták. Az esetszám növekedése egyrészt magyarázható azzal, hogy az ultrahang-készülékek fejlődésével egyre több esetet ismerünk fel. Másrészről viszont a betegek száma is nő, hiszen ahogy nő a súlyfelesleggel küzdők aránya, úgy lesz ez a kórkép is egyre gyakoribb" - mondja Siklósi. A statisztikák szerint a ritkán, rendszertelenül menstruáló nők kétharmadánál áll fenn a policisztás ovárium szindróma.

Az étrend megváltoztatása segít a gyógyulásban

A stressz, a mozgásszegény életmód és a túlsúly mellett a policisztás petefészek szindróma kialakulásának egyik oka a helytelen táplálkozás: egyes étkezések kihagyása, más étkezésekkor viszont egyszerre nagyobb mennyiségű étel fogyasztása, a túlzott energiabevitel, a rostszegény táplálkozás (zöldségek/gyümölcsök mellőzése, fehér lisztből készült pékáruk előnyben részesítése), valamint a telített zsírsavakban, egyszerű szénhidrátokban gazdag ételek preferálása. Lényeges szempont továbbá, hogy a betegségben szenvedők mintegy felénél inzulinrezisztencia is megállapítható, ami kezelés nélkül öt éven belül kettes típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. A dietetikusi ajánlás szerint a betegeknek csökkenteniük kell cukorfogyasztásukat, ügyelniük kell az egy étkezésre elfogyasztatott szénhidrátmennyiségre, és javasolt előnybe részesíteniük az alacsony glikémiás indexű táplálékokat.