Érelmeszesedés is lehet a rossz fogmosás következménye

Fogat mosni látszólag pofonegyszerű dolog, a lakosság többségének mégsem megy. A lepedék lassan fogkővé szilárdul, ez kisebb-nagyobb fogágybetegségeket okozhat, amelyek akár érelmeszesedést és kopaszodást is kiválthatnak. A jó szájápoltsági szinthez csak 4-5 percet kellene odafigyelnünk naponta.

"Megcsináltatom a fogaimat" - mondják sokan, ha fogorvoshoz készülnek. "A magyar fogászattal a fogorvos és a beteg részéről is éppen ez az eredményorientáltság a probléma. Mindkét fél akkor örül, ha a beteg sok vasat kap a szájába, azaz a gyulladt fogágyú fogakat eltávolítják, és minél nagyobb fogpótlások készülnek. Pedig a betegnek azért kellene felkeresnie a fogorvost, hogy a fogak körüli gyulladt ínyt és csontot kezeltesse, elkerülve ezáltal a sorozatos foghúzásokat, az újabb fogpótlásokat. A fogorvos feladata elmagyarázni a betegnek, hogy hogyan tudja megóvni a fogai egészségét - mondja dr. Windisch Péter, a Magyar Paradontológiai Társaság elnöke.

Így kell helyesen fogat mosni

"A hátraszaltónál mindenki érzi, hogy el lehet rontani, a fogmosást viszont látszólag nem lehet elszúrni. Azt, hogy a nem megfelelő szájápolásnak is következményei vannak, csak évekkel, évtizedekkel később tapasztaljuk meg. A helyes szájápolást gyerekkortól kellene tanítani, és nem elméleti oktatás formájában" - mondja a szakember.

Fogat úgy kell mosni, hogy minden felszínt alaposan megtisztítsunk. "Nem a fogmosások száma vagy a fogkefe minősége a lényeg, hanem hogy minden felszínt érintő legyen a folyamat. Évekig kell tanítani egy gyereknek, hogy hol, hogyan forduljon rá az egyes csücskökre, fogközökre" - mondja Windisch.

A szakember azok számára, akik megfelelő kézügyességgel és türelemmel bírnak, inkább kézi fogmosást ajánl, mint gépit. "A kézi fogmosással szemben előnyösnek tűnik a modern, elektromos fogkefék használata, és ezekkel sokszor lényegesen javul a beteg szájápolása. Géppel azonban egy idő után a szájápolás nagyon mechanikussá válik, és mivel rutinból csinálják, kevésbé figyelnek oda a művelet közben" - mondja Windisch.

Kézi fogkefével minden felszínt megmosni körülbelül 4-5 percet vesz igénybe. A fogorvos szerint bizonyos esetekben érdemes akár egycsomójú fogkefét is választani. Ezekkel az ősi kefékhez hasonló fogkefékkel muszáj felszínről felszínre haladni, így a használója kénytelen minden fog összes szegletéhez odatartani.

A fogorvos úgy véli, fogselymet a felnőttkort megelőzően nem szükséges rendszeresen használni, nagyon ritka, hogy ilyen korban ételmaradék ékelődjön két teljesen egészséges fog közé, mivel a fogközt még kitölti az íny. Amikor a fogak közt elhelyezkedő ínyháromszög (ínypapilla) a korral fél-egy millimétert visszahúzódik, egyre gyakoribb, hogy étkezést követően két fog közé lepedék kerül. "A vékony fogselymek úgy működnek, mint egy kifeszített húr, ennek előnye mellett hátránya, hogy könnyen megvághatják az ínypapillát. A vastagabb fogselymek között találhatók fluoridosak is, ezek rendszeres használatával az érintkező fogfelszínek is kevésbé szuvasodnak" - mondja Windisch.

A fogkőre minden szervezet reagál

Amit a fogmosás során a fogfelszínekről nem távolítunk el, két hét alatt rétegzett lepedékké alakul. A fogkő tulajdonképpen elmeszesedett, ételeredetű, szerves lepedék a fogakon. Ha a fogkő közvetlenül az íny közelében található, az íny könnyen fellazul, felduzzadhat, ödéma (duzzanat) alakulhat ki, aminek következtében a fogkő könnyen behatol az íny alá is. Itt az eltérő baktérium-összetétel és az íny alatti viszonyok hatására az addig sárga fogkő feketévé válik.

"Az állandó érdes felszínre újabb lepedékrétegek rakódnak le. Biológiailag olyan rendszer alakul ki, amely az oxigént nem kedvelő baktériumoknak kedvez, a lepedék lerakódása az íny alatt egyre mélyül, ez pedig komoly fogágybetegséget okozhat" - magyarázza a fogorvos.

A lepedékre, fogkőre mindenkinek van válaszreakciója, néha ez "csak" ínygyulladás. De kialakulhat kiterjedt ínygyulladás, a fogágy csontállományának lebomlása, és egyéb súlyos előrehaladó fogágybetegség is, amely már a szervezet egyéb folyamataira is kihathat.

"Egy magyar kutató mutatta ki először, hogy a fogágybetegséget okozó baktériumtörzsek megjelenhetnek az érfalakban is. A fogágybetegség szerepet játszhat továbbá az érelmeszesedésben vagy a körülírt kopaszodásban is. Számos kutató feltételez bizonyos kapcsolatot a koraszülés és a kisebb magzati súly, valamint a fogágybetegségek között is" - mondja Windisch.

Forrás: AFP

Fogorvosokat az óvodákba!

A helyes szájápolás elsajátítására Európában két népszerű megközelítés létezik. Az egyik az úgynevezett hagyományos "skandináv prevenciós szemlélet", a másik pedig költséghatékonyságot szem előtt tartó úgynevezett svájci modell.

"A skandináv rendszerben az óvodától vagy az általános iskola alsó tagozatától kezdve szakemberek a gyakorlatban tanítják a gyerekeket fogat mosni. Minden gyerek mellé odaáll valaki, aki ügyetlenebb, ahhoz többször is jönnek. A gyerekek előbb-utóbb megszeretik a fogmosást. Svájcban pedig megértetik a beteggel, hogy aki elér egy bizonyos szájápoltsági szintet, lényegesen kisebb anyagi ráfordításra lesz szüksége, hogy fogai állapotát, egészségét megőrizze" - mondja Windisch.

A fogorvos szerint ahhoz, hogy a magyarok szájápolási szokásai javuljanak, nem nagy, minisztériumi szintű megoldásokra kellene várni. "Egyszerűen rá kellene beszélni a fogorvosokat, hogy menjenek el egy-egy óvodába, és tanítsák meg a gyerekeket fogat mosni."