Tévhit, hogy az IQ-t nem lehet növelni

Általánosan elterjedt vélekedés, hogy életünk során az értelmi képességeink közel állandók, azaz egy tetszőleges időpontban elvégzett intelligenciamérés eredményéből hosszú távú következtetéseket lehet levonni a tanulási vagy munkahelyi kilátásokra vonatkozóan. Egy új tanulmány szerint azonban serdülőkorban mindez nem igaz, mert ebben az életkorban az agy szerkezeti változásai miatt jelentősen nőhet vagy csökkenhet az IQ.

A Nature tudományos folyóirat legújabb számában megjelent tanulmány elsőként szemlélteti, hogy az ember IQ-ja - az eddigi vélekedéssel ellentétben - nem állandó. A kutatás során a brit University College London munkatársai mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) segítségével 33 egészséges, 12 és 16 év közötti serdülő agyát vizsgálták, majd a méréseket négy évvel később ugyanazokkal a résztvevőkkel megismételték. Meglepő módon jelentős eltérések mutatkoztak a két vizsgálat eredményei között: néhány résztvevő IQ-ja 20 pontot is emelkedett, és volt olyan, akié ugyanennyit csökkent.

A tudósok az MRI-vizsgálatok értékelését követően elmondták, hogy az IQ-beli változások hátterében egyértelműen az agy szerkezeti átalakulásai állnak. Akinek például a verbális intelligenciája javult, annál az agy beszédért felelős területén nőtt a szürkeállomány sűrűsége az első méréshez képest. A nem verbális IQ növekedése viszont egy másik, a mozgásért felelős agyterületen lévő szürkeállomány sűrűségének növekedésével járt együtt.

Az agy az idő múlásával is képlékeny marad

A kutatók szerint a vizsgálatokból nem derült ki egyértelműen, miért csökkent vagy nőtt ilyen jelentős mértékben a résztvevők IQ-ja: szerepet játszhatott benne az oktatási rendszer, de az is, hogy egyes fiatalok hamarabb vagy később érnek társaiknál. "Az oktatási rendszer hajlamos a teljesítményük alapján idejekorán beskatulyázni a gyerekeket, pedig a kísérletünk rámutatott: serdülőkorban az intelligencia még fejlődésben van. Nem szabad tehát "leírni" a gyengébb tanulókat, hiszen az IQ-juk jelentősen növekedhet néhány év alatt" - áll a tanulmányban.

A kutatócsoport e kutatás eredményei alapján azt feltételezi, hogy az emberi agy az idő múlásával is képlékeny és alkalmazkodóképes marad, így szerkezete - ezáltal az értelmi képességek - felnőtt korban is változhatnak. Ennek bizonyítására részeredmények már ismertek, de az átfogó vizsgálat még a jövő feladata, csakúgy, mint a kutatás kiterjesztése a mentális rendellenességekre.