A Kaliforniai Egyetem Orvosi Karának kutatói által vezetett vizsgálat eredményei, amelyben részt vettek kanadai, európai és egyesült államokbeli kórházak is, a Lancet orvosi szakfolyóirat legújabb számában jelentek meg. A vizsgálatba bevont 220, a szklerózis multiplex úgynevezett lappangó-kiújuló (RRMS) formájában szenvedő beteget véletlenszerűen 4 csoportba osztották: az első két csoport tagjai a kísérleti gyógyszert (Ocrelizumab) kapták injekció formájában két különböző dózisban; a harmadik csoportnál a hagyományos, úgynevezett interferonos injekciókúrát alkalmazták, a negyedik csoport pedig kontrollcsoportként placebót kapott.
Az orvosok havonta mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) segítségével felvételt készítettek a páciensek agyáról, feljegyezték az agyi gyulladásos károsodások számát, továbbá a különféle tüneteket (látásvesztés, gyengeség, stb.) okozó idegrendszeri "rohamok" előfordulásának gyakoriságát.
Az eredmények szerint az új gyógyszerrel kezelt betegek összességében sokkal jobban voltak, és kevesebb tünet fordult elő náluk, mint a másik két csoport tagjainál: a kísérlet 24 hete alatt az Ocrelizumab-kúra 89 százalékkal csökkentette az agyi károsodások számát, és minimalizálta az új rohamok kialakulását is.
Ami a másik két csoportot illeti, meglepő módon a vizsgálat időtartama alatt nem volt számottevő eltérés az interferonnal és a placebóval kezelt betegek állapota között. Minden csoportban tapasztaltak a kísérlet alatt nemkívánt mellékhatásokat: a placebót és interferont kapóknál 4 százalék, az új gyógyszert kisebb dózisban kapóknál 2, míg a nagyobb dózisnál 6 százalék volt a súlyos mellékhatások előfordulási aránya, egy beteg pedig elhunyt - igaz, halála és az Ocrelizumab szedése között nem tudtak összefüggést kimutatni.
A szakemberek abban bíznak, hogy az új gyógyszer féléves ciklusokban történő alkalmazása komoly előrelépést jelenthet, amennyiben a szer jótékony hatásai hosszú távon is fenntarthatók. Következő lépésként a kutatók III-as klinikai fázisban, jóval szélesebb körben és hosszabb ideig fogják tesztelni az új gyógyszert.
Másként hat az új szer
Az Ocrelizumab azért különleges, mert hatásmechanizmusa eltér a szklerózis multiplex kezelésében eddig használt gyógyszerekétől. A betegség során az ember immunrendszere az agyban és gerincvelőben futó idegrostokat körülvevő velőshüvelyt (mielinhüvelyt) támadja meg és roncsolja szét, aminek következtében az idegrost rosszul vagy egyáltalán nem vezeti az ingerületet. Az eddig használt gyógyszerek, köztük az interferon-béta immunfehérjéket tartalmazó szerek kivétel nélkül az immunrendszer T-sejtjeit célozták, mert ezek támadják az idegrostokat és okoznak gyulladást.
Az új szer viszont a B-sejtek felszínén lévő CD20 nevű molekulát veszi célba, mert úgy tűnik, ezek gerjesztik az egész folyamatot. "Bár a T-sejtek húzzák meg a ravaszt, úgy tűnik, a B-sejtek töltik a puskát" - szemléltette egy példával a kutatás vezetője. "Tapasztalataink szerint ha utóbbit meg tudjuk akadályozni, azzal az egész folyamatnak elejét vehetjük" - tette hozzá.