A magyar transzplantációs szakma legfrissebb sikertörténete egy 35 éves fiatalember esete lehet, akin egy hónappal ezelőtt sikeres műszív-beültetést hajtottak végre a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben. "A műszív-beültetés áthidaló megoldás, akkor van rá szükség, ha a gyógyszeres kezeléssel, illetve más eszközzel nem lehet korrigálni a keringés összeomlását a szervre váró betegnél. A beavatkozás célja, hogy a beteget a transzplantációhoz megfelelő állapotba hozzuk" - mondja dr. Ofner Péter, a kardiológiai intézet főigazgatója. Az első sikeres műszív-beültetés gyermekeknél 2008-ban történt Magyarországon. Felnőtt-műszívbeültetés is volt már ugyanebben az évben, ám ez nem volt sikeres, a beteget nem sikerült felkészíteni a transzplantációra. "A mostani fiatalember azonban jól van, kész az új szív fogadására. Négy hete várakozik, donorriadója még nem volt" - mondja Ofner Péter.
Szinte bizonyos, hogy ez a fiatalember Magyarországról kap majd új szívet, a jövő év januárjától azonban már az is elképzelhető, hogy valaki külföldről jut szervhez. A jelenleg hét ország szervtranszplantációját segítő Eurotransplant nevű nonprofit szervezethez való 2012-es csatlakozás ugyanis mennyiségi és minőségi fellendülést hozhat a szervátültetések terén. A héten aláírt megállapodás "mennyiségi" előnye, hogy míg itthon eddig körülbelül évi 150 donor szervei álltak rendelkezésre, a megállapodással 2000 donor szervei közül lehet majd válogatni. Minőségi javulást pedig abból a szempontból jelenthet a megállapodás, hogy a nagyobb választék révén nőhet például azon veseátültetések száma, ahol nagyobb mértékű az immunológiai egyezés.
Jövőre 40-50 magyar kaphat külföldről szervet
Magyarország két lépésben csatlakozik az Eurotransplanthoz. Az első körben, 2012 januárjától a sürgősségi, életmentő beavatkozást igénylő páciensek, a gyerekek és az úgynevezett hiperimmunizált betegek - akiknek szervezete fokozott mennyiségű ellenanyagot termel - kerülnek be a nemzetközi rendszerbe, 2013-tól pedig minden magyar transzplantációra váró felkerülne a nemzetközi várólistákra. A várólistákra való felkerülés betegenként 450 euróba kerül az országnak.
"Az első évben a megállapodás révén körülbelül 40-50 magyar juthat majd külföldi szervhez. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az egyes tagországok között kétoldalú megállapodások vannak, azaz, ha kapunk például egy B Rh+ vércsoportú májat Hollandiából, akkor, amint lesz az országban egy B Rh+ vércsoportú máj, azt vissza kell adnunk Hollandiának. Így egyfajta egyensúly jellemzi az országok közti szervdonációt" - mondta dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinikájának vezetője.
"Az Eurotransplanthoz való csatlakozás azt jelenti többek között, hogy sürgősségi esetben, például gombamérgezés miatti heveny májelégtelenségben, egy magyar beteg két napon belül májhoz juthat. Egy tízmilliós országban ilyen hamar valószínűleg nem akadna szerv, az Eurotransplant-országok lakossága azonban 125 millió fő, így sokkal nagyobb az esély a gyors szervhez jutásra" - mondta dr. Bruno Meiser, a Müncheni Egyetem Transzplantációs Klinikájának vezetője, az Eurotransplant igazgatója.
Az idén kevesebb a donor itthon, mint 2010-ben
"A számításaink szerint ahhoz, hogy a hazai transzplantációk száma elérje a nyugat-európai átlagot, 1-3 milliárd forint fejlesztésre lenne szükség, amit máshonnan való átcsoportosítással igyekszünk előteremteni" - mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. "A pénz felhasználásánál kulcsfontosságú a donorkoordináció fejlesztése, a várólistákra való felkerüléshez szükséges vizsgálatok felgyorsítása, valamint a szükséges műszerek, eszközök beszerzése. Amiből nincs hiány, az a szaktudás" - mondta Langer.
Magyarországon jelenleg több mint ezren várnak új szervre, közülük több mint hétszázan vesére, több mint százan májra, a többiek pedig hasnyálmirigyre, szívre, tüdőre. A felsoroltak közül tüdőtranszplantációt egyelőre itthon nem végeznek, de a bécsi központban magyar orvosok is operálnak, és van kormányzati szándék a tüdőátültetések hazahozatalára, a hazai intézményrendszer kialakítására.
Magyarországon évente 150-180 agyhalott donor szerveit használják fel. 2010-ben, amikor egy kísérleti modell keretében az ország 9 kórházában donorkoordinátort fizettek, közel 15 százalékkal nőtt a donorszám. Idén azonban erre már nem volt keret, így ez visszaesett. Az Országos Vérellátó Szolgálat adatai szerint 2011-ben eddig 115 sikeres szervkivételi riadó történt, míg 2010-ben 159. Az év eddig eltelt időszakában 179 veseátültetést végeztek, míg tavaly 265-öt. Az idei év első tíz hónapjában tíz szívet ültettek át, míg tavaly húsz ilyen beavatkozást végeztek.
Magyarországon a tüdő- vagy szívvárólisták esetében több a donor, mint a szervre váró, más listákon (vese vagy máj) azonban a betegek akár évtizedeket is várnak egy-egy új szervre.
Dr. Bruno Meiser, az Eurotransplant igazgatója
Világszerte vesére várnak a legtöbben
"Az Eurotransplant számára a legnagyobb kihívás az alacsony donációs ráta, több donorra lenne szükségünk. Mert mi egy agyhalott számára az alternatíva? Vagy a temetőben megeszik a férgek, vagy 3-5 ember újjászületik általa. De hogy az emberek mentalitása változhat e téren is, arra jó példa Horvátország, amely öt éve lett az Eurotransplant tagja. A donációs ráta akkor 10 volt, azaz egymillió emberre jutott 10 donor. Ma a horvátok "donációs bajnokok" Európában: 30 donor jut egymillió emberre, a transzplantációs ráta pedig 350 százalékkal nőtt. Nem tudom, hogy Magyarország képes lesz-e ilyen növekedésre, Horvátország ugyanis kisebb ország, könnyebb volt megszervezni. De ha csak 50 százalékos növekedés történik Magyarországon, már az is örvendetes" - mondta az [origo]-nak Bruno Meiser, az Eurotransplant igazgatója.
Az Eurotransplant várólistáin jelenleg 12 ezer ember van, a legtöbben vesére várnak. "Míg a legtöbb szerv esetében általában kétszer többen várnak szervre, mint amennyi felhasználható szerv rendelkezésre áll, vese esetében ez a szám négyszeres. Németországban átlagosan 6-7 évet kell várni egy új vesére, a magasabb donációs rátával rendelkező Ausztriában, Belgiumban csak 4 évet" - mondja Meiser.