Látványos génterápiás siker a Parkinson-kór kezelésében

A betegek felében igen jelentősen csökkentette a Parkinson-kór mozgászavarait egy génterápiás eljárás egy 2-es fázisú klinikai vizsgálatban. Ez az első véletlen besorolásos, kettős vak klinikai vizsgálat, amelyben sikeresen alkalmaztak génterápiát neurológiai betegség gyógyítására.

A Lancet Neurology című orvosi szaklapban szerdán közölt eljárás lényege, hogy egy gént célzottan a megfelelő agyterületre juttatva küszöbölik ki a Parkinson-kórt okozó agyi jelátviteli zavart. Michael Kaplitt, a Weill Cornell Orvosegyetem kutatója és Matthew During, az Ohioi Állami Egyetem kutatója húsz évnyi kutatómunka után jutottak el a sikeres kilinikai vizsgálatig.

Bár a gyógyszeres kezelés általában hatékony a Parkinson-kór korai fázisában jelenlévő tünetek többsége ellen, idővel sok beteg érzéketlenné válik a kezelésre, vagy káros mellékhatások jelentkeznek. Alternatív megoldást jelent az elektromos mélyagyi stimuláció, ehhez azonban a stimuláló eszköz tartós agyi beültetésére van szükség.

A mostani vizsgálatban 45, mérsékelt vagy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő beteg vett részt, akiknek tünetei a hagyományos terápiák hatására nem javultak. Az úgynevezett kettős vak vizsgálatban (amikor sem az orvos, sem a beteg nem tudja, ki kap valódi kezelést és ki placebót) a résztvevők felét génterápiával kezelték, a kontroll csoport tagjain pedig "áloperációt" hajtottak végre.

A génterápiával kezelt betegek felében látványosan javultak a Parkinson-kór mozgási tünetei (a remegés, a merevség és a mozgás indításának nehézsége), szemben a kontroll csoport 14 százalékával. Összességében a génterápiával kezelt betegekben 23,1 százalékkal javult a mozgási teljesítmény, szemben a kontroll csoportban tapasztalt 12,7 százalékos javulással. A különbség statisztikailag szignifikáns volt a hathónapos vizsgálat teljes időtartama alatt. A kontroll csoportban tapasztalt javulást a kutatók egyrészt a placebohatásnak, másrészt a tünetek súlyosságában gyakran megfigyelhető spontán ingadozásának tulajdonítják.

A Parkinson-kórban fokozatosan elpusztulnak a dopamin nevű ingerületátvivő anyagot termelő agyi idegsejtek, továbbá lényegesen csökken egy másik, gátló ingerületátvivő anyag, a gamma-aminovajsav (GABA) mennyisége és aktivitása. Ez okozza a működészavart a mozgáskoordinációért felelős agyi hálózatokban, ami a Parkinson-kór jellegzetes tüneteihez vezet.

A most közölt vizsgálatban a GABA szintézisében részt vevő enzim, a glutamát-dehidrogenáz (GAD) génjét juttatták be infúzióval a betegek úgynevezett szubtalamikus magjába, az egyik mozgásszabályozó központba. A GAD gén hatására a sejtek GABA-t kezdtek gyártani, helyreállítva a normális kémiai egyensúlyt a mozgászabályozó rendszerben.

Milyen veszélyei lehetnek a génterápiának?

A génterápia azt jelenti, hogy egy gén bejuttatásával, módosításával vagy eltávolításával megváltoztatják sejtek vagy szervek működését, hogy leküzdjenek vagy megelőzzenek egy génhiba miatt kialakult betegséget. A gének sejtbe juttatásához leggyakrabban módosított vírusokat használnak hordozóként (vektorként), kihasználva a vírusok természetes képességét arra, hogy bejussanak a sejtekbe és saját génjeiket a gazdasejt genomjába integrálják.

A módszer egyik veszélye, hogy a vírus-vektorral bejuttatott gének immunválaszt válthatnak ki - ez okozta 1999-ben egy 18 éves fiú halálát, akit veleszületett anyagcserezavara miatt kezeltek génterápiával a Pennsylvaniai Egyetemen. Egy másik veszély, hogy a bejuttatott gén rossz helyre beépülve tumor kialakulásához vezethet. Ezzel magyarázzák, hogy húsz beteg közül, akiket immunhiányos betegség (X-linked severe combined immunodeficiency, X-SCID) miatt kezeltek génterápiával, háromban leukémia alakult ki.