Világszerte az egyik leggyakoribb megbetegedés a nátha, a kisgyermekek akár évente 8-10 alkalommal is megfertőződhetnek. Az átvészelt fertőzések után bizonyos immunitás alakul ki, ezért a fertőzések gyakorisága az életkorral csökken, ezzel együtt a nátha okozza a legtöbb iskolai hiányzást, a legtöbb táppénzes napot.
Több mint 200 vírus okozhat náthát, ezek cseppfertőzéssel terjednek, a leggyorsabban a közösségbe járó gyerekek körében. A nátha néhány nap alatt általában elmúlik, de gyakori a bakteriális felülfertőződés is. A kisgyermekkori nátha társbetegsége lehet az arcüreggyulladás és a fülkürthurut - az utóbbi tartós fennállása savós középfülgyulladáshoz is vezethet. Ezek oka a helytelenül végzett orrfújás is lehet.
Hogyan kell orrot fújni?
Orrfújáskor fontos, hogy egyszerre csak az egyik orrjáratot szabad kifújni, a másikat be kell fogni. Ha egyszerre próbálunk fújni mindkét orrlyukon át, a váladék egy része nem kifelé, hanem az orrmelléküregek irányába mozog, ahol besűrűsödve további problémákat okozhat. Érdemes orrfújáskor a fejet előrehajtani, hogy a gravitáció is segítse a váladék távozását, és többszöri erőteljes fújással eltávolítani a váladékot először az egyik, majd a másik orrjáratból.
Ezt a műveletet a legtöbb gyerek 5-6 éves koráig nem képes jól végrehajtani. Ezért kisgyerekeknél a felgyűlt orrváladékot célszerű orrszívó készülékkel eltávolítani - itthon a porszívóra csatlakoztatható orrszívó a legnépszerűbb, de kapható elektromos, illetve vízcsapra szerelhető változat is. A sűrűbb váladék eltávolítását az orrszívás előtt alkalmazott fiziológiás sóoldatból készült orrcseppel, orrspray-vel lehet megkönnyíteni, az orrszívás hatását pedig a közvetlenül utána adott nyálkahártyalohasztó orrcseppekkel lehet meghosszabbítani. A hatóanyagot is tartalmazó orrcseppeket azonban csak rövid időn keresztül - általában néhány napon át -szabad használni, mivel tartós használatuk károsíthatja az orr nyálkahártyáját.
Az orrjáratok felszabadítása nem csak a nyugodt alvást és az evést-ivást könnyíti meg, de csökkenti a tartósan szájon át való légzés kockázatait: a szájnyálkahártya kiszáradását és a bakteriális felülfertőződéseket.
Általában nem kell antibiotikumos kezelés
Az, hogy egy kisgyermek mennyire fogékony a fertőzésre, függ az immunrendszerétől, fizikai és alkati adottságaitól. Az immunhiányos, rosszul táplált, vashiányos, refluxos, allergiás, nagy orrmandulával rendelkező gyermekek esetében a nátha többször válik súlyossá, elhúzódóvá - figyelmeztet Dr. Krasznai Magda, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa.
A közönséges, szövődménymentes nátha pár nap alatt magától, spontán is meggyógyulhat. Természetesen gyermekkorban a tüneti kezelést mielőbb el kell kezdeni. Rendszeresen tisztítsuk az orrjáratokat és használjunk nyálkahártyalohasztó orrcseppeket. Fontos a bő folyadékbevitel, szükség esetén lázcsillapító, nyákoldó-köptető, vitaminok, mézes tea adása - emelte ki Dr. Krasznai Magda. Lehetőleg a gyermek közösségbe ne menjen, a szobát párásítsuk, gyakran szellőztessük.
Antibiotikumos kezelésre kizárólag bakteriális felülfertőzés, valamint legyengült, elesett állapotú gyermek esetében van szükség.
Ha a gyerek folyamatosan náthás, hurutos, mindenféleképpen javasolt fül-orr-gégész szakorvossal kivizsgáltatni. A sorozatos nátha hátterében ugyanis az orrmandula gyulladása, valamint allergia is állhat, a krónikus éjszakai köhögés hurutos gyermeknél pedig reflux jele is lehet.