Így reagál a szervezet az ellustulásra

Régóta ismert, hogy a mozgásszegény életmód jelentősen növeli egyes betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Amerikai kutatók nemrég egy újfajta kísérlettel próbálták jobban megérteni az okokat.

A mozgásszegény életmód gyakran elhízással és egészségtelen táplálkozási szokásokkal párosul, így nehéz megállapítani, hogy a betegségek kialakulásában maga a mozgáshiány mekkora szerepet játszik. A Missouri Egyetem munkatársai ezért legújabb kutatásuk során arra kérték az egyébként aktív életmódot élő fiatal felnőtteket, hogy jelentősen csökkentsék a napi mozgásadagjukat - derül ki a Medicine & Science in Sports & Excercise szakfolyóiratban megjelent tanulmányból.

A kísérlettel a kutatók azt szerették volna meghatározni, hogy a fizikai inaktivitás miként hat a szervezet vércukorszint-szabályozó képességére. A vércukorszint ugrásszerű megemelkedése - különösen étkezések után - ugyanis összefüggésben áll a diabétesz és a szívbetegségek kialakulásával. A kutatás résztvevőit vércukormérővel látták el, amely rendszeresen mérte a vércukorszintet, továbbá lépésszámlálóval figyelték az általuk megtett lépéseket, és az elfogyasztott ételekről is pontos naplót vezettek.

Az első három nap során minden résztvevő az addig megszokott életvitelét folytatta, és átlagosan napi fél órát mozgott intenzíven, ami átszámítva kb. 13 ezer lépésnek felelt meg. Az amerikai ajánlások szerint naponta legalább 10 ezer lépést célszerű megtenni, így a résztvevők mozgási szokásai teljes mértékben megfeleltek az előírásoknak - áll a tanulmányban. Az első három napban a kutatók nem tapasztaltak kiugró vércukorszint-értékeket étkezés után.

A következő három napban a résztvevőknek jelentősen, 5 ezer lépés alá kellett szorítani napi mozgásukat, ami nem volt túl nehéz feladat. A lépcsőzést liftre cserélték, az ebédet házhoz szállíttatták és sokat pihentek: olyanokká váltak, mint az átlagos amerikai felnőtt. Étrendjükön azonban nem változtattak, hogy a vércukorszint-ingadozásokat ne befolyásolja a mozgáson kívül más tényező.

A vércukorszint azonnal reagál a mozgás megvonására

A csökkentett mozgás komoly változásokat eredményezett. Napról napra nőtt a vércukorszint csúcsértéke étkezések után (összesen kb. 26 százalékkal), vagyis a vércukorszint azonnal reagált a mozgás megvonására még azelőtt, hogy bármilyen egyéb változás (pl. zsírraktározódás vagy az erőnlét romlása) megfigyelhető lett volna. A kísérlet tehát azt sugallja, hogy a mozgás mennyisége is képes befolyásolni a vércukorszintet.

Mit tegyen akkor az, aki egy szoros határidő vagy betegség miatt napokig nem tud eleget mozogni? A szakértők szerint nem kell kétségbe esni: korábbi kísérletek igazolták, hogy a vércukorszint hamar visszatér az eredeti szintre, ha újra mozogni kezdünk. Igazán komoly problémát az jelent, ha a mozgásszegény életmód tartóssá válik. A komoly következmények elkerülésének érdekében próbáljunk naponta minél többet mozogni, még ha ezek apróságoknak is tűnnek: óránként álljunk fel az irodában és tegyünk néhány kört, lépcsőzzünk pár emeletet, vagy sétáljunk el egy közeli helyre ennivalóért.