Hüvelygyűrű, tapasz vagy fogamzásgátló implantátum - három olyan hormonalapú módszer, amellyel a nők hatékonyan védekezhetnek a nem kívánt terhesség ellen. Míg a tablettákról korábban már kiderült, hogy elősegíthetik a tüdőembóliát vagy mélyvénás trombózist okozó vérrögképződést, a többi hormonalapú módszerrel kapcsolatban nemigen állt ilyen jellegű adat rendelkezésre.
A Koppenhágai Egyetem kutatócsoportja nemrég azt vizsgálta, van-e kapcsolat bizonyos nem szájon át szedendő hormontartalmú fogamzásgátlók és a mélyvénás trombózis kialakulása között. A vizsgálat során tíz évre visszamenőleg tekintették át olyan 15 és 49 év közötti dán nők adatait, akik nem szájon át szedhető hormontartalmú fogamzásgátló módszerrel védekeztek. A vizsgálatot megelőzően egyetlen résztvevőnél sem fordult elő vérrögképződés vagy daganat, és a szakemberek egyéb befolyásoló tényezőket is figyelembe vettek a kutatás során.
Az implantátum kevésbé veszélyes
A British Medical Journal orvosi portálon megjelent eredmények szerint a vizsgált korcsoportban háromszor nagyobb volt a vérrögképződés kockázata a kombinált fogamzásgátló tablettát szedők körében a hormonális fogamzásgátlót egyáltalán nem használókkal összehasonlítva.
A kockázat ennél is magasabb volt, ha az illető hüvelygyűrűt vagy hormonális tapaszt használt: az előbbi eszköz használata hat és félszeres, míg az utóbbi nyolcszoros kockázatnövekedést jelentett. A kutatók ebből arra következtettek, hogy az utóbbi két módszer alkalmazásánál érdemes megfontolni a kombinált tablettára áttérést, mivel ezzel csökkenthető a vérrögképződés kockázata.
Ami az implantátumokat illeti, a bőr alá beültetett, kizárólag progeszteron-alapú implantátum enyhén növelte a trombózisveszélyt, a méhen belüli hormontartalmú eszköz viszont kockázatmentesnek bizonyult, sőt, kifejezetten jótékony hatással bírt - olvasható a tanulmányban.