A neves rákkutatót 97 esztendős korában május 15-én érte a halál - tudatta csütörtökön közleményben az MTI-vel a Magyar Tudományos Akadémia.
Bárdos Tamás 1915-ben született Budapesten. 1937-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte meg vegyészmérnöki oklevelét. A tudós az 1940-es évek végén telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban, ahol New York állam egyetemének professzoraként az intézmény orvosi kémiai tanszékét vezette.
"Több mint ötven éven át a rák kemoterápiáját kutatta. A hazai rákkutatást állandó és önzetlen tanácsadói munkával segítette. Laboratóriumában két évtizeden keresztül magyar szerves kémikusok és onkológusok is rendszeresen dolgoztak. Az Amerikai Egyesült Államokban magyar történelmi és irodalmi tanfolyamokat szervezett, és ő maga is előadott annak érdekében, hogy a második és harmadik generáció magyarságtudata ébren maradjon" - emelte ki az MTA.
Kutatói munkásságát és a rák kemoterápiás kezelésével kapcsolatos eredményeit több rangos kitüntetéssel is elismerték, a New York-i Tudományos Akadémia ösztöndíja mellett 1971-ben az Amerikai Farmakológiai Társaság Ebert-díját, 1974-ben pedig az Amerikai Kémiai Társaság Schöllkoff-díját nyerte el. 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.
"Bárdos Tamás elkötelezett tudós, kutatóként szakterületének úttörője és nagy újítója volt, oktatói tevékenységével pedig biztosította a rákkutatás további fejlődését. Idealistaként hitte, hogy sokak kemény és kitartó munkájának eredményeként végül felül lehet kerekedni ezen a rettegett betegségen, ugyanakkor tudta, hogy a gyógymód megtalálásához még hosszú utat kell megtenni" - áll az MTA közleményében.