Miről árulkodik a tüdőkapacitás?

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság szeretné, hogy az emberek a vérnyomásuk vagy a vércukorszintjük mellett a tüdőkapacitásukkal is legyenek tisztában. Ezért június 27-én az ország közel száz tüdőgondozójába ingyenes légzésfunkciós vizsgálatra hív mindenkit, különösen a negyven év feletti dohányosokat.

A becslések szerint Magyarországon körülbelül félmillió ember szenved COPD-ben, azaz krónikus gyulladásos légzőszervi betegségben, ám csak 160 ezernek van diagnózisa róla. Pedig időben történő felfedezése jelentősen javítja a betegség lefolyását, a betegek életminőségét. Ehhez pedig csak egy légzésfunkciós vizsgálatra van szükség.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság azt szeretné, hogy az emberek a vérnyomásuk vagy a vércukorszintjük mellett a tüdőkapacitásukkal is legyenek tisztában. Ezért június 27-ére légzésfunkciós napot hirdet, amikor mintegy száz tüdőgondozó beutaló nélkül fogadja az érdeklődőket a légzésfunkciós vizsgálatra, amely egy gyors, egyszerű és fájdalmatlan vizsgálat, tulajdonképpen egy erőteljes be- és kilégzésre van csak szükség. A vizsgálat különösen ajánlott a 40 év feletti dohányosok számára.

Ha már nem megy a lépcsőzés...

"A diagnosztizált 160 ezer COPD-beteg körülbelül fele már előrehaladott stádiumban van, a másik felük azonban még a betegség kezdeti stádiumaiban jár. A betegség első tünete a terheléses nehézlégzés. Ez az az állapot, amikor valaki azt tapasztalja magán, hogy korábban könnyedén tudott szaladni a busz után, most azonban nehezére esik. Vagy korábban a harmadik emeletre gond nélkül fel tudott szaladni kettesével szedve a lépcsőket, most viszont a másodikon már pihennie kell" - mondta el a dr. Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke, a szervezet centenáriumi ülését megelőző sajtótájékoztatón.

A tüdőfunkció fokozatos romlásával járó betegség következő stádiuma, amikor a betegnek már nyugalmi helyzetben is nehéz a légzése, végül már a legegyszerűbb hétköznapi mozdulatok is nehézlégzéssel járnak, így az illető tulajdonképpen egy oxigénpalackhoz kötve éli az életét a négy fal között. A betegség szövődményei különféle szív- és érrendszeri kórok lehetnek. A COPD-s betegek 80 százaléka dohányzik vagy dohányzott.

Forrás: MTI/Kallos Bea

A tüdőrákos betegek 80 százaléka a diagnózist követő éven belül meghal

Ugyancsak a dohányzás áll a tüdőrákos esetek túlnyomó többségének hátterében is, 20-szor nagyobb az esélye annak a tüdőrákra, aki egy életen át dohányzott, mint aki nem.

Magyarországon jelenleg évente 10 000 új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak, közülük körülbelül 8000 már nem műthető. E 8000, áttétes beteg közül azok, akik nem alkalmasak egyéb terápiára sem, átlagosan a diagnózis után 6-8 hónappal meghalnak. Akik alkalmasak az új, biológiai terápiákra, azok túlélése 50 százalékkal hosszabb, de még így is csak egy év körül van.

Kinek ajánlott az éves tüdőszűrés?

A kötelező éves tüdőszűrések eredetileg a XX. század első felében népbetegségnek számító tuberkolózis (tbc) visszaszorítását célozták. A tuberkulózist, mint népbetegséget azóta felszámolták, ma már itthon évente csak 1500-an lesznek tbc-sek, 2011-ben 39-en haltak meg a betegségben. Különösen a hajléktalanoknak, a szociálisan rossz körülmények között élőknek, a gyenge immunrendszerűeknek nagy a kockázatuk, de magasabb a tbc gyakorisága a bevándorlók körében is.

Bár a tbc gyakorisága évről-évre csökken, négy megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Pest), valamint a fővárosban az új megbetegedések aránya még mindig meghaladja azt a határértéket, amely felett az érintett területeken az ÁNTSZ évente kötelező tüdőszűrést rendel el.

A tüdőröntgen persze nem csak a tbc-veszély miatt indokolt, a daganatos betegségek mielőbbi feltárásában szintén fontos szerepet tölt be. A tüdőrák megelőzése végett az 50 év feletti dohányosoknak évente ajánlott szűrésre járni.