A kislánynak a máját beleivel összekötő, létfontosságú vénája záródott el. A sikeres transzplantáció újabb előrelépést jelent az új "cseretestrészek" készítése területén.
"Nagyon optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy a közeli jövőben képesek leszünk artériákat és vénákat is beültetni nagyobb mennyiségben" - mondta Suchitra Sumitran-Holgersson, a Göteborgi Egyetem transzplantációs biológus professzora, aki tagja volt a 2011 márciusában végrehajtott operáció sebészi csapatának.
A saját őssejtek felhasználásával készülő erek előnye, hogy nem áll fenn a kilökődés veszélye a beültetés után, ezért a páciensnek nem kell élete végéig kilökődést gátló szereket szednie.
A vénához szükséges vázat egy halott emberből vették ki a kutatók, akik ezt követően a 9 centiméteres érdarabról eltávolítottak minden élő sejtet, csak maga a fehérjeváz maradhatott meg. Erre a vázra vitték fel a kislány csontvelőjéből kinyert őssejteket, majd két héttel később beültették neki az új vénát.
Transzplantáció után az új ér azonnal helyreállította a normális véráramot, ám egy év elteltével némiképp beszűkült, ezért szükség volt egy második őssejtalapú érszakaszra is - tették hozzá közleményükben a kutatók.