Növeli az öngyilkosság kockázatát a közismert parazita

A legújabb kutatások kapcsolatot találtak a terhes nők "mumusaként" ismert toxoplazma-fertőzés és a megnövekedett öngyilkossági hajlam között. A parazita viselkedésmódosító hatására már korábban fény derült, de az öngyilkossággal csak mostanában kezdik összefüggésbe hozni.

A világ népességének közel harmada fertőzött valamilyen formában a Toxoplasma gondii nevű parazitával. A kórokozó emberre leginkább a nem megfelelően átsütött húsok vagy mosatlan zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásával, illetve a fertőzött állatok - elsősorban macskák - ürülékével való érintkezéssel terjed. A toxoplazma-fertőzés legtöbbször tünetmentes, vagy csak enyhe, influenza-szerű tüneteket okoz, viszont ha a terhesség alatt találkozik vele először a kismama szervezete, az a magzatra nézve igen komoly következményekkel járhat.

A toxoplazmózist korábban már összefüggésbe hozták bizonyos pszichés betegségek (pl. skizofrénia, illetve viselkedészavarok) kialakulásával, de az amerikai Marylandi Egyetem szakembereinek most közzétett eredményei szerint a parazitával fertőzöttek körében jóval gyakoribb az öngyilkosság is.

Az Archives of General Psychiatry című szakfolyóiratban megjelent vizsgálathoz közel 46 ezer dán kismama adatait tanulmányozták, többféle, akár 14 évre visszamenőleg kereshető egészségügyi és egyéb adatbázisok felhasználásával. Olyan nőket kerestek, akiknek a gyermeke a születést követően Toxoplasma gondii-szűrővizsgálaton esett át. Mivel az újszülött szervezetében csak születés után 3 hónappal indul be a toxoplazma-antitest termelődése, így náluk a pozitív eredmény mindenképpen az anyától kapott fertőzöttségre utal.

Másfélszer nagyobb az öngyilkosság valószínűsége

A tanulmány szerint a toxoplazmával fertőzöttek esetében a nem fertőzött nőkkel összehasonlítva másfélszer nagyobb volt az öngyilkosság elkövetésének aránya, ráadásul többen alkalmaztak erőszakos elkövetési módot (pl. fegyver, szúróeszköz használata, vagy magas épületekről leugrás). Az önmaguk ellen fordulás aránya a vérben lévő toxoplazma-antitestek szintjével egyenes arányban nőtt, és az eredmények szempontjából a korábbi pszichés betegségek lényegtelennek bizonyultak.

A kutatás vezetője szerint még korai lenne a parazitát az öngyilkosságot befolyásoló bűnbaknak kikiáltani, de az eredmények mindenképpen további részletes vizsgálatok elvégzését indokolják. Nem lehet tudni például, hogy a parazita közvetlenül váltja-e ki az öngyilkossági kísérletet, vagy az emberi szervezet parazitára adott immunválasza sarkall önpusztításra. Ha sikerülne pontosan megérteni, miként tereli a toxoplazmózis az agyműködést az öngyilkosság irányába, időben fel lehetne ismerni a leginkább veszélyeztetett csoportokat, és megfelelő kezelés nyújtásával meg lehetne előzni számos értelmetlen halálesetet.